"A megfelelő, fenntartható és biztonságos európai nyugdíjrendszerek felé" címmel, témagazda minőségben tartott rendkívüli ülést folyó év november 22-én az Európai Parlament (EP) Foglalkoztatási és szociális ügyek szakbizottsága (EMPL), melynek póttagja Sógor Csaba RMDSZ-es EP képviselő is.

Az esemény a propos-ja, hogy november 15-én lezárult az Európai Bizottság (EB) által közzétett nyugdíj-zöldkönyv kapcsán a nyilvános pán-európai konzultáció, és sor kerülhet jogszabály-módosító javaslatok kidolgozására.

Több tagállam elkezdte átalakítani nyugdíjrendszerét, mert lakossága egyre jobban öregszik. A pénzügyi és gazdasági válság is rámutatott a nyugdíjrendszerek tarthatatlanságára. Egyértelmű, hogy az Európai Uniónak (EU) felül kell vizsgálnia, modernizálnia kell a nyugdíjpolitika területén rögzített szabályrendszerét. a nagy kihívást a hogyan jelenti. A nyugdíjrendszerek kezelése tagállami kompetencia, de az EU-nak a demográfiai tendenciák, a gazdasági és pénzügyi válság jelenségének figyelembe vételével ki kell építenie azt a nyílt koordinációs rendszert, mellyel a kérdés megnyugtató módon szabályozható uniós szinten. Megtakarítási átlag országonkénti rögzítésével kellene erre sor kerüljön,.ami ugyan nem tekinthető kifejezetten mércének,mégis reális viszonyítási alap lehet.

Az eszmecserét Paul HILBERS (holland) és SIMONOVITS András (magyar) közgazdász-matematikusok tanulmányainak ismertetése vezette fel. A meghívott szakértők bemutatták a megreformált holland és magyar nyugdíjrendszereket. Meghallgatásuk nyomán a képviselők következtetése az volt, hogy nem lehet ideális nyugdíjrendszert teremteni, de a legjobb gyakorlatok megismertetésében, a határon átnyúló aspektusokban (pl. mobilitás, hordozhatóság kérdése) az EU-nak koordinációs szerepet kell játszania.  Egyértelműen leszögezték azt is, hogy akár a járulékok emelését, akár az adók növelését választják az egyes tagállamok saját nyugdíjrendszerük további működtetésének eszközéül, a fenntarthatóság szempontját nem veszíthetik szem elől. A társadalmi jólétet jelenben, jövőben egyaránt biztosítaniuk kell a tagállamoknak.

Az érdemi vitában a képviselők egyetértettek abban, hogy a tagállamokban leginkább és leghatékonyabban a fokozottabb mértékű munkahelyteremtéssel lehetne a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát erősíteni. Többen kiemelték, hogy a pillérek nem minden tagállamban ugyanazt jelentik, mégis fontos, hogy a nyugdíjrendszereken belül az első pillér tartsa meg alapvető jellegét, mert garanciát jelent a szolidaritásra és a diszkrimináció-ellenességre. A II. és III. pillér kiegészítő jellegét erősíteni kellene, mert utóbbi, ahol létezik, csupán takarékossági formát jelent és fakultatív jellegű.

- Az Európai Unió koordinációs szerepet játszhat csupán, a konkrét szerep a tagállamoké marad. Az EU összeállíthatna ellenben egy viszonyítási alapul szolgáló "kosarat", melyből derüljön ki, mire kellene elég legyen egy uniós, nyugdíjas háztartás költségvetése - fejtette ki Sógor Csaba. A képviselő jelezte, hogy szakbizottságának keretén belül módosító javaslatokat szándékszik benyújtani a megfelelő, fenntartható és biztonságos európai nyugdíjrendszerek kidolgozását célzó  jelentéshez.