"A Balkán Európa szívében" címmel szervezett konferenciát Brüsszelben, 2010. november 16-án a nyugat-balkáni országok Európai Uniós csatlakozási folyamatának áttekintése végett az Európai Néppárt képviselőcsoportja.

Az Európai Parlament (EP) 265 tagot számláló, legnépesebb politikai frakciójának szívügye a térség tagjelölt országainak mielőbbi beléptetése az EU-ba. Ennek fontosságát a képviselőcsoport vezetője, Joseph DAUL elzászi politikus azért taglalta bevezetőjében, mert meglátása szerint e törekvést sok esetben fékezik az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének (szocialisták) tagjai. A meghívottak áttekintették a térség államainak európai uniós csatlakozási kérelmeinek állását, és Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő aktív részvételével kielemezték a csatlakozási folyamatok egyes szakaszait.

Az Európai Bizottság, az EU-csatlakozást megelőző tárgyalásokat és a feltételek teljesítését monitorizáló intézmény novemberben szokta közzétenni éves jelentését a tagjelölt országok teljesítményéről. A dokumentum idei pozitív mérlegét megerősítette Gunnar HÖKMARK (svéd), az EU-Horvátország Parlamenti Vegyes Bizottságba delegált küldöttség elnöke is. Elmondása szerint például Horvátország kielégítő módon teljesítette az EU-csatlakozás feltételeit, és ezzel gyakorlatilag akadálymentesítette csatlakozási tárgyalásait: az ország előreláthatólag teljes taggá válhat már a magyar elnökség alatt. Doris PACK (német) képviselőasszony, az EU és Bosznia-Hercegovina Parlamenti Vegyes Bizottságának elnöki minőségében kiemelte, hogy a horvát teljesítmény jelentősége azért nagy, mert a többi tagjelölt ország, de az EU polgárok számára is megerősíti az új csatlakozási modell hitelét.

Szerbia EU-integrációs feltételeinek teljesítéséről Eduard KUKAN (szlovák) képviselő beszélt az esemény résztvevőinek. A EU-Szerbia Parlamenti Vegyes Bizottság is értékelte az ország eredményeit, de KUKAN elnöki minőségében azt hangsúlyozta, hogy a korrupció elleni harc, a törvénykezési reformok, Koszovó, valamint a regionális együttműködés és a kisebbségek helyzetének megnyugtató rendezése terén sok még az országban a tennivaló.

A vajdasági magyar kisebbségi közösség ügyét Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke képviselte az eseményen. A kisebbségi érdekképviseleti szervezet elnöke ismertette azon szerb-magyar vegyes történész-bizottság munkáját, amely a közös sebek gyógyításán dolgozik. Kutatásaik a vajdasági vérengzések tényfeltárására vonatkoznak. A politikus országa perspektíváját gazdasági jellegű intézkedésekben, társadalmi vonatkozású folyamatokban, például kommunikációs területen vagy a még mindig hiányos infrastruktúra kiépítésében, de mindenekelőtt a kisebbség-többség viszonyának konszolidációjában látja.

Sógor Csaba azt kérdezte vajdasági politikus kollégájától, vajon Szerbiában a többség-kisebbség viszonyának rendezésében, a különböző közösségek között még létező konfliktusok megoldásában Szerbia megtartja-e a csatlakozás után is az ígéretes, jelenleg felvett ritmust? Az erdélyi magyar politikus aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy tapasztalata szerint az Unió egyes országaiban a csatlakozás után visszafejlődött a kisebbségi politikák iránti nyitottság.

Válaszában Pásztor István nevesítette Szlovákiát és Romániát, mint óva intő példával szolgáló EU-s tagállamokat, ahol valóban a kisebbségi politikák lanyhultak a csatlakozás után. Véleménye szerint Szerbiában jelenleg a minimumra kell csökkenteni a konfliktushelyzeteket, de maximális elszántsággal kell megközelíteni a kisebbségi jogok biztosításának kérdését.