Sógor Csaba az EBESZ-től hatékonyabb kisebbségvédelmet vár
Az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén 2010. november 11-én, nagy többséggel megszavazta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megerősítésével és az EU ebben betöltött szerepével foglalkozó állásfoglalási indítványt. A szavazást megelőző vitában Sógor Csaba RMDSZ-es EP képviselő is állást foglalt.
Beszédében a képviselő hangsúlyozta a páneurópai szervezet sajátságos szerepét, majd annak a kisebbség-többség viszonyrendszerében megelőző jellegű, konfliktushelyzeteket enyhítő kötelezettségvállalását idézte. Az erdélyi magyar képviselő név szerinti hivatkozás nélkül utalt az EBESZ első Kisebbségi Főbiztosa, Max van der Stoel kimagasló diplomáciai teljesítményére, mert neki köszönhetően sikerült elkerülni azt, hogy a 90-es évek elején a balkáni konfliktushelyzet Magyarországot és Romániát is háborúba sodorja. Ezzel szemben, vélekedett Sógor Csaba, utóbb a szervezet például a szlovák államnyelvtörvény vonatkozásában nem tudott megfelelni a kisebbségi közösségek elvárásainak.
Alább olvasható a képviselő hozzászólása:
Az EBESZ fennállása óta a lehetséges konfliktusokra való figyelmeztetést, azok megelőzését tekinti elsődleges feladatának. Intézményrendszerében speciális feladatokat lát el a Nemzeti Kisebbségek Főbiztosa és annak hivatala, mely a többség-kisebbség viszony vonatkozásában igyekszik elkerülhetővé tenni a feszültségek kialakulását: early warning diplomacy. Bár az Európai Unió területén elsősorban az uniós intézmények kell garantálják a vitás kérdések megoldását, mégis adott esetben fontos szerep hárulhat az EBESZ-re. Erre példa a szlovákiai nyelvtörvény, hisz a Kisebbségi Főbiztos közvetíteni próbált a felek között. Sajnos, az eredmények ismeretében ez a közvetítés nem nevezhető sikeresnek, mivel az államnyelvtörvény továbbra is feszültségek forrása, a jogszabály diszkriminatív és számos nemzetközi megállapodásnak ellentmondó jellege miatt. Ezt egyértelműen megállapította a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottság (Velencei Bizottság) is. Talán ma már közelebb lennénk a megoldáshoz, ha az EBESZ e rendkívül fontos intézménye előre tudta volna jelezni a konfliktust, és a feszültség feloldásán hatékonyan dolgozott volna.
Alább olvasható a képviselő hozzászólása:
Az EBESZ fennállása óta a lehetséges konfliktusokra való figyelmeztetést, azok megelőzését tekinti elsődleges feladatának. Intézményrendszerében speciális feladatokat lát el a Nemzeti Kisebbségek Főbiztosa és annak hivatala, mely a többség-kisebbség viszony vonatkozásában igyekszik elkerülhetővé tenni a feszültségek kialakulását: early warning diplomacy. Bár az Európai Unió területén elsősorban az uniós intézmények kell garantálják a vitás kérdések megoldását, mégis adott esetben fontos szerep hárulhat az EBESZ-re. Erre példa a szlovákiai nyelvtörvény, hisz a Kisebbségi Főbiztos közvetíteni próbált a felek között. Sajnos, az eredmények ismeretében ez a közvetítés nem nevezhető sikeresnek, mivel az államnyelvtörvény továbbra is feszültségek forrása, a jogszabály diszkriminatív és számos nemzetközi megállapodásnak ellentmondó jellege miatt. Ezt egyértelműen megállapította a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottság (Velencei Bizottság) is. Talán ma már közelebb lennénk a megoldáshoz, ha az EBESZ e rendkívül fontos intézménye előre tudta volna jelezni a konfliktust, és a feszültség feloldásán hatékonyan dolgozott volna.