Az Európai Parlament (EP) Állampolgári jogok, bel- és igazságügy (LIBE) szakbizottsága, melynek Sógor Csaba RMDSZ-es EP képviselő is tagja, 2010. október 26-án egyhangúan elfogadta az európai polgári kezdeményezésről készült véleménytervezetet.

Lisszaboni Szerződés nagy újdonságának számító kezdeményezés lehetővé teszi az Európai Unió (EU) polgárainak, hogy erőteljesen hangot adjanak véleményüknek, és általa jogot kapnak arra, hogy közvetlenül felkérjék a Bizottságot új politikai kezdeményezések előterjesztésére, illetve kidolgozására.

A nagy horderejű kérdés témagazdája az EP keretén belül eredetileg az Alkotmányos ügyek (AFCO) szakbizottság volt, de véleménytervezet megfogalmazása révén további négy EP-szakbizottság munkája is hozzájárult az intézmény álláspontjának pontosításához: a Kultúra és oktatás (CULT), a Petíciók (PETI), valamint a Jogi ügyek (JURI) egyaránt elemezték az európai demokrácia új dimenziójának minősülő "újítást".

Az európai polgári kezdeményezésről az Európai Bizottság (EB) 2009 novemberében Zöld könyvet, azaz vitaindító jellegű, konzultációs eljárás beindítását kezdeményező dokumentumot jelentetett meg, amely az adott területen szükséges tennivalókat összegezi. Az eljárás jogi, adminisztratív és gyakorlati kérdéseket vetett fel, amelyekről hosszas konzultációs folyamat keretében adhattak hangot észrevételeiknek a tagállamok képviseleti szervei, de nem kormányzati szervezetek is.

A LIBE szakbizottságban készült véleménytervezet legfontosabb kérdései többek között a polgárok származása szerinti kezdeményezési jogosultság, a résztvevők korhatárának meghatározása, illetve az aláírók számának megállapítása volt az egyes tagállamokban. A képviselők arról is döntöttek, hány országból származzanak a kezdeményezést aláírók, mennyi legyen tagállamonként az aláírások minimális száma, milyen formája legyen a kezdeményezésnek, melyek legyenek az aláírásgyűjtésre, azok ellenőrzésére, illetve hitelesítésére vonatkozó feltételek, határidők, stb.

Sógor Csaba módosító javaslatainak többségét megszavazták képviselőtársai. Az erdélyi magyar képviselő azt szorgalmazta, hogy a polgári kezdeményezés aláíróinak legalább a tagállamok egyötödéből kelljen származniuk. - Ez az arány lényegesen kedvezőbb, "demokratikusabb", nyitottabb, mint a Bizottság által eredetileg javasolt egyharmad - értékelte a képviselő, aki a kezdeményező természetes vagy jogi személy vagy szervezet jogosultságát támogatta másik módosító javaslatával, de a politikai pártok, szakszervezetek és lobbi csoportok kivételével.

A polgári kezdeményezés elfogadhatóságára vonatkozó kritériumok rögzítése élénk vita tárgyát képezte, csakúgy, mint a polgári kezdeményezés nyomán az EB vizsgálat módja és határideje, vagy a szervezőkre vonatkozó követelmények, azaz hogyan teljesíthetők leginkább az átláthatósági és a finanszírozási feltételek.

A polgári kezdeményezésben való részvétel korhatárának meghatározása osztotta meg leginkább a képviselőket, de végül a 16 éves életkor mellett döntöttek.