Az Európai oltás hete
Az akció az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (World Health Organisation - WHO) által 2005-ben kezdeményezett és évi rendszerességgel megismételt általános oltási kampányt hivatott erősíteni, a figyelemkeltő, illetve ismeretterjesztő szórólapok osztogatásával és esetenként az oltások azonnali beadásával együtt.
Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő az Európai Parlamentben (EP) az intézmény részéről mint a "Család, gyermekkor védelme és a generációk közötti szolidaritás" elnevezésű frakcióközi munkacsoport alelnöke vett részt a Gyerekkori immunizáció - erőpróba és a jövő védelme (Tackling Challenges and Protecting Our Future) eseményen.
A meghívott előadók, fertőző betegségeket tanulmányozó és közegészségügyi brit és belga szakorvosok, svájci tudományos kutatók, illetve az Európai Bizottság (EB) közegészségügyi osztályának felelősei, az oltás-akciók fontosságát hangsúlyozták. Véleményük szerint azért fontos emlékeztetni a lakosságot a védőoltások fontosságára, mert a védettségi állapot sohasem végleges, és veszélyektől sem mentes. A veszélyeztetettek, főleg gyerekek és idősek, még napjainkban is kerülhetnek kritikus helyzetbe, fertőződhetnek olyan betegségekkel, melyekről Európában a II. világháború óta megfeledkeztünk, vagy kihaltnak véltük őket. A határok légiesítése, az utazás könnyítése révén a fertőzés veszélyei hangsúlyozottabbak.
Az Európai Unió (EU) területén még ma is rengeteg a kötelező védőoltásokkal nem rendelkező polgár. Ennek oka, hogy a tagállamokban különböző korosztályokban történik az oltásadagolás, a mobilitás következtében az egyébként kötelezettségként értelmezett beadatástól is elesnek a gyerekek. Orvostörténeti érdekességnek tekinthető, hogy a diktatúra-rendszerek általában kötelezővé tették a védőoltásokat, vagy a közjog gyakorlásának feltételeként szabták. Ennek következtében például Németország keleti és nyugati lakosságának körében annyira különböző volt az oltás-kultúra és a védettségi fokozat, hogy a nyugati országrész "hiányosságát" több éves oltás-sorozattal kellett pótolni.
Az Európai Unió területén Svédországban működik az ENSZ EU-s társintézménye, az Európai Betegségmegelőző és Járványvédelmi Központ (ECDC), mely összegyűjti az európai egészségügyi ismereteket annak érdekében, hogy iránymutató tudományos véleményt lehessen kialakítani az új és terjedő fertőző betegségek által képviselt kockázatokról. Az intézmény szorosan együttműködik az ENSZ-el. Feladata Európa fertőző betegségekkel – többek között az influenza, a SARS és a HIV/AIDS – szembeni védelmi képességének fejlesztése.
- Az új és terjedő fertőző betegségek
által képviselt kockázatokról alig tudunk valamit. Az elhangzottak
alapján nyilvánvaló, hogy nincs minden tagállam számára azonos
megoldás, egyazon intézkedés. Mindannyiunk felelősségén múlik, hogy
gyermekeink és egymás egészsége iránti tiszteletből tájékozódjunk, és a
kötelező védőoltásoknak vessük alá magunkat - nyilatkozta az ülés záró
mozzanataként Sógor Csaba.