Sógor Csaba: a külföldön munkát vállalók érdekeit védjük az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásával
Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról szavazott az Európai Parlament (EP) Foglalkoztatás és Szociális Ügyekért felelős szakbizottsága. Az erről szóló jelentést kedden fogadta el a testület. A dokumentum magába foglalja Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő javaslatait is, melyek szerint az új hatóságnak foglalkoznia kell a más tagországbeli munkavállalók elleni megkülönböztetés megszüntetésével, illetve fel kell lépnie a munkaerő-kizsákmányolás ellen is.
Az Európai Bizottság által idén márciusban javasolt új uniós ügynökség általános célja: támogatni a tagállamokat a munkaerő-mobilitás és a szociális biztonság összehangolása területén létező uniós jog hatékony alkalmazásában. A hatóság felállításának szükségességét az európai polgárok egyre növekvő mobilitása adja. Jelenleg az EU-nak több mint 17 millió olyan polgára van, aki állampolgárságától eltérő tagállamban dolgozik vagy él. Sógor Csaba szerint a romániai magyar közösségben is rendkívül megnőtt a külföldön munkát vállalók számaránya, ezért „számunkra is fontos a szabad mozgásra és munkavállalásra vonatkozó uniós szabályok végrehajtásának megerősítése”.
Az RMDSZ-es képviselő az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában (LIBE) volt a téma néppárti felelőse. Leadott módosító javaslatai az elfogadott dokumentumban is tükröződnek, így ez a jelentés kelet-közép-európai szempontból fontos kérdéseket is az ügynökség hatáskörébe sorol.
Egyrészt, az Európai Munkaügyi Hatóság új feladata lenne a munkavállalók és a szolgáltatások szabad mozgását akadályozó tényezők feltárása és kielemzése az Európai Bizottság és a tagállamok számára. Jelenleg több tagállamban léteznek olyan rendelkezések, amelyek diszkriminatívak a más tagországból érkező munkavállalók számára, és amelyek szembe mennek az egységes piac munkavállalók és a szolgáltatások szabad mozgására vonatkozó alapelvével.
Az erdélyi képviselő másik fontos elfogadott javaslata volt, hogy a hatóság a külföldi munkavállalók súlyos kizsákmányolása ellen is lépjen fel. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége szerint a kizsákmányolás általános, de gyakran láthatatlan jelenség, sok gazdasági ágazatban előfordul (többek között a mezőgazdaságban, az építőiparban, a háztartási munka terén, valamint a hotelek és éttermek esetében) és a munkavállalók különféle csoportjait érintheti. „A jelenség közös jellemzői, hogy ezek a személyek az illető országban gyakran hivatalos munkaszerződés nélkül dolgoznak, a létező minimálbér alatt keresnek, ugyanakkor a jogilag megengedettnél többet dolgoznak. Gyakran nem megfelelő körülmények között vannak elszállásolva és nem kapnak szabadságot vagy betegszabadságot sem” – magyarázza Sógor Csaba, aki úgy véli a külföldön munkát vállalók kizsákmányolásának veszélyét növeli az adott ország nyelvének és a helyi jogi előírások ismeretének hiánya, illetve az, hogy a kizsákmányolt személyek nem tudják hova fordulhatnak segítségért.
Sógor Csaba rámutatott: az európai polgárok szerint a legjelentősebb uniós vívmány az, hogy az EU területén bárhol lehet élni, dolgozni, tanulni és üzleti tevékenységet folytatni. Ezért is bír akkora fontossággal, hogy a munkavállalók jogait EU-szerte biztosítsák és védjék, ebben lehet nagy szerepe az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásának.
A jelentésről várhatóan a jövő év elején szavaz az Európai Parlament plénuma.
ESEMÉNYEK
