Zajlik a vita a két legfontosabb európai pénzalap 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó célkitűzéseiről - elfogadták Sógor Csaba javaslatait
Az erdélyi régiók érdekeit és a vidéki térségek felzárkóztatásának szükségességét is sikerült hangsúlyosan megjeleníteni az EU 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó támogatáspolitikájának kialakítása során – tájékoztat Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője. Most zajlik a vita a két legfontosabb európai pénzalap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap jövőbeni célkitűzéseiről, amelyek Sógor Csaba javaslatai révén Erdély sajátos problémáit is figyelembe veszik.
„Az Európai Szociális Alap mellett ez a két pénzalap testesíti meg az EU kohéziós - szegényebb régiók felzárkóztatására vonatkozó - politikáját. Ezek finanszírozzák a Romániában elérhető regionális operatív programokat és ezek jelentik a romániai infrastrukturális és gazdaságfejlesztési beruházástámogatások zömét, ezért nem mindegy számunkra, hogy az EU milyen előírásokat fogalmaz meg az alapok célkitűzéseiről, hiszen ezeket figyelembe véve kell Romániának kidolgoznia saját prioritási területeit” – magyarázza Sógor Csaba. Az erdélyi képviselő az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában (LIBE) az Európai Néppárt részéről a téma felelőse volt, kidolgozta a néppárti véleményt, amelyet a szakbizottság október 18-án, csütörtökön jóváhagyott.
„Sikerült egy számunkra is fontos kérdésben olyan módosítókat kidolgozni és a szakbizottságban is elfogadtatni, amelyek a két kiemelt fontosságú pénzalap célkitűzéseit az erdélyi régiók sajátos problémáit is figyelembe véve határozzák meg” – ismerteti a 2021-től érvénybe lépő rendelet jelentőségét az erdélyi képviselő.
Sógor Csaba módosító javaslatai révén a dokumentum rögzíti: a hátrányos helyzetű régiók lemaradásának csökkentésében ez a két pénzalap kiemelt figyelemmel kell kezelje a vidéki térségeket. A képviselő olyan, a vidéki régiókat kifejezetten sújtó kihívásokat szeretne uniós pénzzel orvosolni, mint a népességcsökkenés és az elöregedés, a munkaerőpiaci nehézségek, a minőségi oktatáshoz és képzéshez való korlátozott hozzáférés, az egészségügyi létesítmények és szociális szolgáltatások hiánya, az elszigeteltség, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázata.
Az RMDSZ-es EP-képviselő elfogadott javaslatai továbbá kitérnek arra, hogy forrásokat kell biztosítani a város és a vidék közti úthálózatok és a vidéki digitális infrastruktúra fejlesztésére, illetve arra, hogy az országos fontosságú úthálózatok ne csak kiemelt fontosságú régiókat fedjenek le, hanem arányos mértékben érintsék a tagországok összes régióit.
Az integrált területfejlesztésekre vonatkozó szabályok kapcsán Sógor Csaba javaslatai előírják azt is, hogy ezek a támogatások ne csak a nagyvárosi területekre korlátozódjanak, hanem olyan területeket is magukba foglaljanak, mint a városi-vidéki, határokon átnyúló területek vagy az elszigetelt vidéki települések.
A fogyatékossággal élő személyek életminőségének javítása érdekében a képviselő módosításai előírják, hogy a támogatással megvalósított infrastrukturális projektekben, ahol csak lehetséges, biztosítani kell az akadálymentes hozzáférést.
A LIBE-szakbizottságban elfogadott dokumentum elemeit novemberben építi be saját jelentésébe az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottsága (REGI), majd ezt követően a jövő év elején kerül a téma az Európai Parlament plénuma elé.
HÁTTÉR: Az Országos Statisztikai Hivatal adatai alapján Románia lakosságának 45%-a vidéken él, ahol a szegénységben élő vagy szegénység kockázatának kitett lakosság aránya 20 százalékponttal nagyobb, mint városon. Ez a szintű különbség az EU-ban csak Bulgáriában tapasztalható, az EU többi országára pedig nem jellemző. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) célja, hogy elősegítse az Unión belüli régiók közti egyenlőtlenségek csökkentését, legnagyobb prioritási területei, amelyekre forrásokat biztosít: innováció és kutatás, digitalizáció, kis- és középvállalatok támogatása, alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság. Az ezzel párhuzamosan működő Kohéziós Alap (KA) infrastrukturális és környezetvédelmi nagyberuházások támogatása által hasonló célokat fogalmaz meg. A 2014 és 2020 közötti időszakban a Kohéziós Alap forrásaiból 15 tagállam - köztük Románia - részesül, azok az országok juthatnak ebből az alapból uniós forráshoz, amelyekben az egy lakosra jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az EU átlagának 90%-át. Románia regionális operatív programjait ezeknek a pénzalapoknak a célkitűzései mentén dolgozza ki.
ESEMÉNYEK
