Tételesen rögzítené az Európai Parlament az Unión belüli kisebbségek jogait
Az Unión belüli kisebbségekre vonatkozó minimumszabályokon dolgozik az Európai Parlament. Sógor Csaba szerint a készülő jelentés az elmúlt tíz év Európai Parlamentben (EP) és Európa Tanácsban (ET) folytatott kisebbségvédelmi munkájának eredményeként értelmezhető.
Az EP-képviselők Az EU-ban élő kisebbségekre vonatkozó minimumszabályokról szóló jelentésben olyan kisebbségvédelmi standardok megfogalmazására és összegzésére törekszenek, amelyek pontszerűen megjelentek már európai parlamenti vagy átfogóbban az Európa tanácsi dokumentumokban, viszont az EU-s jogi kereten – és a tulajdonképpeni számonkérhetőségen - kívül. „A kisebbségi kérdés egyértelműen előtérbe került az elmúlt években az EU-ban. Ehhez az kellett, hogy az Európai Parlamentben folyamatosan napirenden tartsuk a kérdést és ne engedjük, hogy olyan emberi vagy állampolgári jogi jelentések és határozatok születhessenek, amelyek nem térnek ki az őshonos kisebbségek jogaira. Ugyanakkor a Minority Safepack is egy jó eszköznek bizonyult arra, hogy felhívjuk a figyelmet a kisebbségi kérdésekre és előrelépést sürgessünk” – mondta Sógor Csaba a téma kapcsán, aki a most készülő jelentéshez több mint ötven, az erdélyi magyarság számára is kifejezetten fontos, az eredeti dokumentumot terjedelemben megduplázó módosító-javaslatot nyújtott be Csáky Pál MKP-s felvidéki EP-képviselővel közösen.
„Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy 60 évvel a létrehozása után és majdnem 10 évvel a Lisszaboni Szerződés érvénybe lépése után, az EU-nak még mindig nincsenek meg a hatékony eszközei arra, hogy nyomon kövesse és kikényszerítse a tagállamokon a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. A módosító indítványokban a legfontosabbak között ezen jogok rögzítését és egy európai kisebbségvédelmi jogi keretrendszer megalkotásának szükségességét hangsúlyoztuk” – magyarázta az EP-képviselő. Sógor Csaba bízik benne, hogy sikerül javaslatai alapján még számos fontos gondolattal kiegészíteni és megerősíteni Nagy József, a szlovákiai Most-Híd párt európai parlamenti képviselőjének jelentés-tervezetét.
Az RMDSZ-es EP-képviselő módosítóiban rámutatott a „koppenhágai dilemmára”, vagyis arra a sajnálatos helyzetre is, hogy bizonyos tagállamokban az uniós csatlakozást követően visszalépés tapasztalható a kisebbségi jogok biztosítása terén. „Az EU-s csatlakozást követően a tagállamok számonkérés nélkül szeghetik meg a kisebbségek védelmére is vonatkozó, a csatlakozáskor vállalt ún. koppenhágai kritériumokat, hiszen hiányzik a kötelezettségvállalás felülvizsgálatához szükséges európai jogi keret” – magyarázta a képviselő.
Sógor Csaba szerint fontos rögzíteni a mostani jelentésben, hogy az európai kisebbségvédelmi keretrendszer felállítása is a minimumszabályok részét kell képezze. Az erdélyi képviselő úgy véli, meg kell határozni azokat a kötelező standardokat, amelyeket a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok kereteinek garantálásával a tagállamoknak be kell ültetniük saját jogrendjükbe. „Módosító javaslatainkban hangsúlyoztuk egy ilyen rendszer felállításának előnyeit és azt kértük, hogy ezt a rendszert kísérje működő ellenőrzési mechanizmus. Ugyanakkor javasoltuk, hogy a jelentés kérje fel a tagállamokat arra, hogy tartózkodjanak minden olyan adminisztratív és területi átszervezéstől vagy olyan más jogszabályok elfogadásától, amelyek az asszimiláció irányába hatnak és negatív következményekkel járnak a nemzeti kisebbségekre vonatkozóan” – magyarázta Sógor Csaba. Az RMDSZ-es képviselő javaslataiban ezen kívül hangsúlyosan megjelennek az autonómia-formák – mint lehetséges megoldások az asszimiláció megfékezésére – valamint az anyanyelvhasználat támogatására, illetve az óvodától az egyetemen át elérhető anyanyelvű oktatás biztosítására vonatkozó fejezetek. Az erdélyi képviselő javaslatában megfogalmazta, hogy a nyelvi jogok megfelelő biztosításához a központi költségvetésből előirányzott célzott támogatásra van szükség.
Az EU-ban élő kisebbségekre vonatkozó minimumszabályokról szóló jelentésről szeptemberben szavaz az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) és a szakbizottsági javaslat még az idei év vége előtt a plénum elé kerül szavazásra. Sógor Csaba szerint befolyásolhatja a jelentés végső formáját az a tény, hogy számos ország – köztük Románia, Szlovákia, Franciaország, Görögország, Lettország – képviselői számára a kisebbségvédelmi intézkedések nem jelentenek prioritást, ellenkezőleg: igyekeznek megakadályozni a jelentés kisebbségek számára kedvező formában történő elfogadását. „Bármekkora legyen is az ellenszél, nekünk az a dolgunk, hogy kiálljunk jogainkért és a kisebbségek védelméért. Ezzel a bizakodással várjuk a jelentés kapcsán ősszel esedékes >összecsapást< is” – fogalmazott az erdélyi képviselő.
ESEMÉNYEK
