Az európai állampolgárság az összes uniós polgárnak biztosítson egyenlő jogokat
Az európai nemzeti és nyelvi kisebbségek helyzete és problémái is figyelmet érdemelnek az EU-ban, hiszen az egyenlő bánásmód nem kiváltság, hanem minden európai polgár alapvető joga – többek között ezt a gondolatot, illetve az Európai Polgári Kezdeményezés eszközének hatékonyabb alkalmazását is sürgeti Sógor Csaba szakbizottsági munkája nyomán egy újabb európai parlamenti dokumentum.
Az uniós polgárság és az ehhez kapcsolódó jogok - mint például az Unión belüli szabad mozgás, szabad munkavállalás és tanulás, a konzuli védelemhez való jog - az Európai Unió lényegéhez tartoznak. Ezekről a jogokról háromévente készít elemzést és kiértékelést az Európai Bizottság, amely jelentésben a következő évek prioritásait is meghatározza. Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselőre bízta, hogy az uniós polgárságról szóló 2017. évi jelentés-tervezet témájának felelőseként dolgozza ki a LIBE-szakbizottság véleményét erről a jelentésről. Az erdélyi politikus által elkészített, a nemzeti kisebbségek védelmét is többszörösen hangsúlyozó dokumentumot november 7-i ülésén fogadta el a szakbizottság.
„A vélemény felelőseként a LIBE-szakbizottság támogatásával tulajdonképpen azt sikerült újra kimondanunk, hogy bár az uniós polgárok legalább 8%-a valamely őshonos nemzeti kisebbséghez tartozik és 10%-a regionális vagy kisebbségi nyelvet beszél, továbbra sincs egy uniós keretszabályozás a kisebbségek védelmére. Emiatt történik meg az, hogy a különböző tagállamokban különböző bánásmódban részesülnek a nemzeti és nyelvi kisebbségek” – magyarázza Sógor Csaba. Az EP-képviselő szerint amikor az uniós polgársághoz kapcsolódó jogok megerősítéséről esik szó, akkor arra is emlékeztetni kell az uniós döntéshozókat, hogy a csatlakozás előtt álló tagállamokban sokkal nagyobb szándék mutatkozik a koppenhágai kritériumok, azaz a csatlakozáskor vállalt feltételek teljesítésére, mint a már uniós taggá vált országokban. Sógor Csaba szerint ezért van az, hogy az Európai Unióban az egyenlő bánásmód elérése és a diszkrimináció visszaszorítása terén is bőven van még teendő.
„Számunkra azért is fontos ez a dokumentum, mert rögzítettük benne, hogy az Európai Polgári Kezdeményezés a részvételi demokrácia egy olyan eszköze, amely az uniós polgárok számára lehetőséget nyújt szándékuk kifejezésére és az uniós szakpolitikák alakítására, ugyanakkor a szakbizottság nevében kértük ennek az eszköznek a hatékonyabb alkalmazását” – fejtette ki a képviselő. Sógor Csaba szerint most, amikor a Minority Safepack európai polgári kezdeményezés az aláírásgyűjtés fázisában van, minden lehetséges eszközzel hangsúlyoznunk kell, hogy a polgároktól érkező, törvényalkotásra vonatkozó kezdeményezéseket igenis vegye komolyan az Európai Bizottság.
Ugyanakkor az RMDSZ-es képviselő úgy véli, a Minority Safepack mellett más eszközökkel is, így például az európai parlamenti munkában továbbra is szorgalmazni kell egy uniós keretszabályozás kialakításának szükségességét. „A párhuzamos munka azért fontos, mert egymást erősíti. Most amikor arra készülünk, hogy az egymillió aláírást a nemzeti kisebbségek védelme érdekében az Európai Bizottság asztalára tegyük, fontos, hogy elmondhassuk és minél több parlamenti dokumentummal alátámaszthassuk, hogy ebben a kérdésben az Európai Parlament is mellettünk áll” – magyarázta a képviselő.
ESEMÉNYEK
