Erősíteni kell a bizalmat a fogyasztók, a termelők és az uniós intézmények között
Bizalom, minőség, eredet, közösségi gondolkodás és példamutatás - ezekre mind szükség van annak érdekében, hogy megfelelően működjön a regionális, illetve helyi termékek előállítása és értékesítése - fejtette ki Sógor Csaba EP-képviselő a Régiók Bizottsága által szervezett Go local! elnevezésű konferencián, amelyet Brüsszelben tartottak az Európai Régiók és Városok Hete rendezvény keretében október 11-én.
Go local! Vagyis, amint egy résztvevő lefordította: Keresd a helyit! Ez volt a mottója annak a konferenciának, amelyen mintegy tíz szakértő tanácskozott a fenntartható helyi és regionális élelmiszerpolitikákról. Az esemény házigazdájaként, illetve a Régiók Bizottságának tagjaként Borboly Csaba, Hargita megye Tanácsának elnöke köszöntőjében rámutatott néhány fontos elemre, ami az európai élelmiszerpolitikákat illeti, kiemelve a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjának szükségességét, a különböző régiók közötti kapcsolatlétesítés fontosságát, illetve a kistermelők támogatásának jelentőségét. A meghívottak egyetértettek abban, hogy bár több európai régió képes jó minőségű termékek előállítására, Romániában például - és ez Székelyföldre is érvényes - problémákba ütközünk, amikor ezek értékesítésére kerülne sor.
Sógor Csaba felszólalásában kiemelte, Székelyföldön világszinten is kiemelkedő minőségű földjeink vannak, főként, ha a hegyi kaszálókra gondolunk, amelyek iránt az elmúlt években igen csak megnövekedett a nyugati érdeklődés. „Nagyobb önbizalomra van szükségünk, amikor a helyi termelőinkről, termékeinkről beszélünk, hiszen nyugatról az a vélemény hallatszik, hogy természeti adottságok szempontjából Erdélyben nagy jövő van. Emellett bizalomra van szükség a fogyasztók, a termelők, illetve az önkormányzatok, valamint a tagállamok és az Európai Unió között is. Azt az energiát, amelyet sokszor az EU-val való perlekedésre fordítunk, inkább a termelőink támogatására kellene összpontosítanunk” - szögezte le a képviselő. Ami a közösségi gondolkodást illeti, az RMDSZ-es képviselő emlékeztetett a kalákamozgalomra, ami nem új keletű, de megkönnyítheti a termelők életét, illetve a gazdák közötti együttműködés fontosságára is felhívta a figyelmet. „Annak idején egy-egy termelő megegyezett, beosztották egymás között, és a sajátjuk mellett más gazdák portékáit is kivitték a piacra, felváltva. Így nemcsak egymáson segítettek, de a minőségre is odafigyeltek, illetve meg tudták őrizni a termékek piaci árát is. Erre a közösségi gondolkodásra ma is nagy szükség van” - fogalmazott a képviselő, aki maga is igyekszik - kicsiben bár - gazdálkodni, megtermelve a szükséges háztáji zöldségek, gyümölcsök egy részét.
A meghívottak közül többen rámutattak az egyik legnagyobb akadályra, amely szemben más országokkal - például Belgium, vagy Franciaország -, Romániában sajnos igenis tapasztalható: a termelők nem árusíthatnak a saját farmjukon, és az sem engedélyezett, hogy feldolgozót létesítsenek a farmok mellett. Sógor a kisvágóhidak számát is kevesellte, hiszen Romániában ez is rontja az állattenyésztők értékesítési esélyeit.
A találkozó záró akkordjaként a Régiók Bizottságának tagjai megegyeztek egy régiók közötti munkacsoport létrehozásában, amely kifejezetten a fenntartható élelmiszerpolitikák alakításával, pályázatírással foglalkozik majd.