Hatékonyabbá tenné az EP az elbocsátottakat támogató uniós gyorssegélyt
Átfogó elemzést készített az Európai Parlament az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (EGAA), amely gyorssegéllyel támogatta a Kolozsvár melletti Nemeszsuk községi Nokia és az aranyosgyéresi Mechel cégek tömeges elbocsátásai során munkanélkülivé vált dolgozókat. Sógor Csaba az Európai Néppárt részéről árnyékjelentéstevő minőségében vett részt a munkában és több, az elbocsátottak gyorsabb támogatását elősegítő kiegészítést is sikerült hozzáadnia a strasbourgi plénum által szeptember 15-én, csütörtökön elfogadott dokumentumhoz.
Az EGAA azoknak az embereknek nyújt támogatást, akik a világkereskedelemben bekövetkező változások miatt elvesztik állásukat, például bezár az őket foglalkoztató nagyvállalat. Romániában eddig két óriásvállalat – mindkettő Erdélyben – alkalmazottai részesülhettek támogatásban: összesen 2.416 személy, akiket 2013-ban és 2014-ben bocsátottak el. Ezen a pénzalapon keresztül a Nokia egykori dolgozóinak összesen 4,5, a Mechel elbocsátott alkalmazottainak pedig 7,2 millió eurós támogatást hagyott jóvá az Európai Unió.
Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő szerint nagyon fontos a most elkészült jelentés, mert nem csupán az EGAA erős pontjaira, hanem a gyengeségeire is rámutat. “Az alap erőssége éppen a gyors beavatkozásban kellene megmutatkozzon, de ez nem minden esetben történik meg” – magyarázza a képviselő. Láthatóan a Bizottság törekszik a kifizetések felgyorsítására, viszont Sógor Csaba szerint ez nem mondható el minden egyes tagállamról. Más országokhoz képest például a romániai projektek leadási és kiegészítési folyamata elfogadhatatlanul sok időt vett igénybe. A Nokia esetében a leépítések bejelentésétől számítva 11 hónap, a Mechel esetében pedig 18 hónap telt el mire a romániai hatóságok véglegesítették a támogatási projekteket. Sógor Csaba úgy véli, hogy egy gyorssegély folyósításakor ez nagyon hosszú időszak. “Fontos volt tehát számunkra, hogy a jelentésben arra szólítsuk fel a tagállamokat, hogy növeljék az EGAA-kifizetésekkel foglalkozó hatóságok kapacitását” – magyarázza az erdélyi képviselő.
A jelentésbe Sógor Csaba javaslatára ugyanakkor bekerült az is, hogy a nagyvállalatok által elbocsátott alkalmazottakon kívül azok az elbocsátott személyek is részesülhessenek az EGAA támogatásból, akik beszállítói cégeken keresztül álltak kapcsolatban az adott nagyvállalattal, viszont egyértelműen rájuk is hatással volt a cég munkapontjának a bezárása.
A képviselő meggyőződése, hogy az EGAA akkor tudja elérni a legjobb uniós hozzáadott értéket, ha elsősorban a munkavállalók képzését támogatja, különös tekintettel az alacsonyabb képzettségű, tehát a munkaerőpiacon nehezebben elhelyezkedő csoportokat. „Azt is sikerült bevinnünk a jelentésbe, hogy a pénzalapból finanszírozott képzések elsősorban a változó munkaerőpiaci keresletre épüljenek, ahol mára egyre jobban felértékelődnek a munkavállalók készségei. Így a tanfolyamok révén a munkavállalók könnyebben juthatnak álláshoz. Ugyanennyire fontosnak tartottuk a vállalkozói készségek kibontakozását elősegítő intézkedések támogatását is, annak érdekében, hogy a korábban elbocsátott személyek könnyebben kezdhessenek saját vállalkozásba” - ismertette a részleteket az RMDSZ EP-képviselője.
ESEMÉNYEK
