Egyenlő bérezés bevezetésével szorítanák vissza a kelet-európai munkavállalókat?
A kelet-európai munkavállalók versenyelőnyét szoríthatja vissza az Európai Bizottság törvénytervezete, mely módosítaná a kiküldött munkavállalókra vonatkozó, 1996 óta érvényben lévő irányelvet – vallják egyes európai parlamenti képviselők. Sógor Csaba szerint az egyenlő munka, egyenlő bérezés elve, amelyet a Bizottság javasol, nemcsak a határokon túl gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokat, hanem az európai versenyképességet is károsan érintené, ezért megosztja az EP-képviselőket.
A kiküldött munkavállalókról szóló irányelv módosításáról Marianne THYSSEN, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős tagja számolt be március 8-án Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén. A Bizottság szerint az 1996 óta érvényben lévő dokumentumot felül kell vizsgálni a visszaélések, a csalások és a szociális dömping, vagyis a helyi piaci feltételek olcsó munkaerővel való aláásásának gyakorlata miatt. A Bizottság azt javasolja, hogy azonos országban, azonos munkáért, azonos bérezésben részesüljenek a kiküldött munkavállalók is. A kérdésről szóló vitában megoszlottak a vélemények, hiszen míg valóban jól hangzik, hogy egy adott munkáért mindenki ugyanolyan fizetést kapjon, a képviselők egy része szkeptikus a kérdésben. Indoklásuk szerint a bérek leszabályozása káros hatással volna a közös piacon való szabad munkavállalásra és határokon átnyúló szolgáltatásnyújtásra.
-A téma kapcsán felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint a munkabérek szabályozása mögött az olcsó munkaerő visszaszorításának szándéka húzódhat. Ez azonban csökkentené a versenyt és az európai versenyképességet – fogalmazott Sógor Csaba. Az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottságban is dolgozó RMDSZ-es európai parlamenti képviselő szerint ez leginkább az építkezési szektorra lenne hatással, hiszen a 2014-es adatok azt mutatják, hogy a más tagállamban munkát vállalók 40%-a építőmunkás. Az európai munkaerőpiac 1%-a, közel 2 millió fő dolgozik más európai tagállamban, az építkezési szektor után legtöbben a mezőgazdaság, illetve a szállítás és a pénzügy területén tevékenykednek – magyarázta a képviselő.
Sógor Csaba nem látja értelmét a módosításának, hiszen egyelőre nem ismerjük az alap-irányelv érvényesítésére és hatékony végrehajtására vonatkozó, 2014-ben elfogadott irányelv hatását, mivel annak a tagállami jogrendbe történő átültetési határideje még nem járt le. “Akkor kell új törvénykezésben gondolkodnunk, ha biztosak vagyunk abban, hogy a jelenlegi nem megfelelő” – mondta. Az erdélyi képviselő szerint a visszaélések és a csalás elleni erőfeszítések során rendkívül óvatosnak kell lenniük az európai döntéshozóknak annak érdekében, hogy ne állítsanak új akadályokat a munkaerő-mobilitás útjába, és ne veszélyeztessék az egységes piacot.
A folyamat következő lépéseként az Európai Bizottság az Európai Parlament elé terjeszti javaslatát megvitatásra.
ESEMÉNYEK
