Az est programját Kovács Tamás Iván, Magyarország brüsszeli nagykövetének üdvözlő szavai, Sógor Csaba, az est házigazdájának köszöntője, valamint Murádin Jenő művészettörténész szakmai bevezetője fémjelezte. Ezt követően tárlatvezetésre az alkotások társ-tulajdonosa, Böhm János vállalkozott. Végezetül Murádin Jenő kolozsvári, Kovács Árpád székelyudvarhelyi, Pápai Emese győri és Szücs György budapesti művészettörténész részvételével kerekasztal-beszélgetés nyomán ismerkedhetett meg a közönség az európai szinten is elismert festőiskola alkotóinak életútjával, valamint a kiállított művek részletes, szakmai értékelésével.

Kovács Tamás Iván nagykövet az erdélyi kultúra sokszínűségét, nyitottságát, befogadó szellemiségét, valamint iskola- és közösségteremtő erejét méltatta. 

Sógor Csaba beszédében azt hangsúlyozta, hogy a kiállítás révén az erdélyi festészet talán legnevesebb iskolájával, annak modern és mégis klasszikus ábrázolásmódjával szeretné megismertetni a brüsszeli közönséget is. Erdély tájainak hangulata, a sajátos színvilág, közös elem ezekben az alkotásokban, amelyek ma már klasszikusnak számítanak, habár modernségük is nyilvánvaló.
- Európa szívében, a mi hazai - innen távoli, e képeken mégis oly ismerős - tájaink varázsa, az otthonos intérieur-ök, illetve a jellegzetes, figuratív ábrázolásmódjuk teszi, hogy egyértelműen európaias alkotásoknak érezzük ezeket a műveket. Meggyőződésem, hogy bármely tagállam polgára "ismerősként" tekint majd rájuk - hangsúlyozta a politikus. Az erdélyi magyar képviselő személyes jellegű vallomással folytatta: - Abban a rendszerben, amiben az én nemzedékem felnőtt, a szellemi függetlenséget a templom mellett a házunkban lévő, az itt kiállított festmények világával rokon alkotások jelentették, csakúgy, mint a komolyzene és a Szabad Európa Rádió.

Kós Károly szellemes mondásának jegyében ajánlotta Murádin Jenő a kiállítás anyagát a közönség figyelmébe: Erdély az a „küszöbkő”, Európa Kelete és Nyugata között, ahol minden átvonuló nép és kulturális áramlat „akarva, nem akarva megbotlott és botlás közben valamijét el kellett itt hullatnia”. A művészettörténész lenyűgöző szakmai éleslátással úgy vélte, hogy elkülöníthető tömb a nagybányai művészek képgalériája a modern művészetben, hiszen Nagybánya adott otthont fél évszázadon át - 1896-tól 1944-ig - Közép-és Kelet-Európa legjelentősebb művésztelepének, ahol alapításkor magyar, német, orosz, lengyel, román sőt, gyarmati angol festőnövendék is megfordult. Ezt követően a nagybányai iskola alkotóinak műveit méltatta. 

Sógor Csaba zárszavában elmondta, hogy a műgyűjtő Böhm család két nemzedékének jóvoltából rövidesen hazautaznak, azaz Erdélyben is látható lesz a kiállítás anyaga. A válogatással rövidesen több erdélyi városban is újra megismerkedhet a nagyközönség. - Örömmel vállaltam a bemutató védnökségét, hiszen képviselői feladatom része az erdélyi magyar közösség kiválósági értékeit népszerűsíteni, Európa figyelő tekintetét rájuk irányítani - összegezett az EP képviselő.