Brüsszelben az erdélyi magyar egyetemi oktatás kérdése
Az 1908-ban alapított Finnországi Svéd Kulturális Alapítvány (Swedish Cultural Foundation in Finland - www.kulturfonden.fi) Brüsszelben, folyó év november 13.-án ötödízben szervezett fennállása évfordulóján nagyszabású, egész napos nemzetközi konferenciát az európai, őshonos kisebbségi közösségek nyelvi-oktatási és kulturális jogainak érvényesítési lehetőségeiről. Az idei rendezvény témája "Oktatás - az egész életet meghatározó gyakorlat" volt.
A rendezvényen a kisebbségi közösségek oktatás-szervezését ismertették flamand, katalán, svéd és finn példák alapján. A Nyitrai Egyetem oktatásügyi nehézségeiről Váncsó Ildikó egyetemi tanár tartott előadást. A rendezvény európai aktualitását az Európai Bizottság (EB) által a közelmúltban rögzített, még nem publikus Erasmus+ program bemutatása jelentette.
Az eseményen Sógor Csaba RMDSZ-es EP képviselő kezdeményezésére az erdélyi magyar közösséget foglalkoztató kérdésekről idén második alkalommal tájékozódhattak az érdeklődők. - Örömmel járultam hozzá, hogy meghívásom révén közösségünk ügyét szolgálhassák vendégeim, azok a hazai szakértők, akik a Svenska Kulturfonden rendezvényein bekapcsolódhatnak az őshonos kisebbségi közösségek szakirányú tevékenységének hálózatába – mondotta a képviselő.
Tavaly dr. Horváth István mutatta be az Igen, tessék! - projektet. Idén Veress Emőd, a Sapientia Egyetem docense a Románia Magyar Felsőoktatás helyzetét és máig megoldatlan problémáit ismertette. Előadásában kronologikus sorrendben vázolta az erdélyi magyar egyetemi oktatás évszázados történetét, a Bolyai Egyetem 1959-es felszámolásáig, pontos képet rajzolva az 1989-es események nyomán kialakult, valamennyi romániai egyetem helyzetéről is.
A
jogszakértő statisztikai adatokkal támasztotta alá előadását.
Hangsúlyozta, hogy a 1,2 milliós lélekszámú erdélyi magyarság elvárása
jogos; elfogadhatatlan, hogy máig megoldatlan. David Randall, a
kingstoni egyetem tanárának véleményét idézve Veress Emőd kifejtette:
jelenleg az egyetemi oktatás helyzete erősen politizált jelleget mutat,
de ha a román kormány az Európai Unió (EU) szabványait tiszteletben
kívánja tartani, számolnia kell valamennyi felhasználó elvárásával.