Az Erasmus zavartalan finanszírozását kérte Sógor Csaba az EP-ben
Az Erasmus mindenkinek és az Európa a polgárokért voltak a
novemberi plenáris ülés első napján Sógor Csaba RMDSZ-es európai
parlamenti képviselő felszólalásának témái az Európai Parlamentben,
Strasbourgban.
Hétfőn, november 18-án került az Erasmus mindenkinek
program megvitatásra, amely az Unió oktatási, képzési, ifjúsági és
sportprogramja, és amelynek létrehozásáról szóló európai parlamenti és
tanácsi rendeletre irányuló javaslatról tanácskoztak. Az Erasmus program
az Európai Felsőoktatási Térség területén tanuló hallgatók más országok
társintézményekben való tanulmányait segítő program. A jelen Erasmus
mindenkinek program ezt kívánja továbbfejleszteni és kiterjeszteni, a
javasolt intézkedések közé tartozik elsősorban a felsőoktatásban és a
szakképzésben résztvevő diákok tanulmányi mobilitása, valamint a közös
oklevelek, Erasmus mesterképzés (diákhitelgarancia-eszköz), ifjúságügy. A
második fő intézkedés a stratégiai partnerségek, tudásfejlesztési
szövetségek, ágazati szakképzés-fejlesztési szövetségek és informatikai
platformok létrehozása, a harmadik pedig a szakpolitikai reform
támogatása.
Sógor Csaba a program további zavartalan finanszírozása mellett szólalt fel, hiszen: “Az Erasmus program – függetlenül attól, hogy pontosan mit értünk alatta – az Európai Unió egyik legismertebb és a polgárok szemében egyik legsikeresebb megvalósítása. Diákok milliói számára nem csupán a külföldön való tanulást, új ismeretek megszerzését, hanem a kontinens felfedezését, az európai identitás gyakorlatban való megtapasztalását, a másság iránti tiszteletet és az új kihívásoknak való megfelelést is jelenti. A közös Európa gondolatát semmi sem szolgálja jobban, mint az Erasmus, hiszen ezek a fiatal felnőttek fogják alakítani a kontinens jövőjét. Ezért fontos, hogy az Erasmus és testvérprogramjai útjából elhárítsuk a lehetséges pénzügyi akadályokat, és a következő hétéves tervezési ciklus során fel se merüljön a programok finanszírozhatóságának kérdése”.
Egy másik téma, amelyet megvitattak a képviselők, az a jelenlegi program (2007–2013) folytatását képező Európa a polgárokért (2014–2020) című bizottsági javaslat, amely a viszonylag szerény költségvetés ellenére az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága által megvitatott legismertebb programok egyike. A program célkitűzése a történelmi emlékezet megerősítése és a polgári részvételhez szükséges kapacitás növelése uniós szinten, és továbbra is ez az egyetlen olyan uniós szintű program, amely kizárólag e célkitűzések előmozdítását célozza.
Sógor Csaba, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) véleményének előadója kifejtette: “E program által meghatározott célkitűzések társadalmaink két alapvető problémáját helyezik előtérbe: a történelmi emlékezet gyengeségét és az állampolgári részvétel alacsony szintjét. A fiatal generáció számára – szerencsére – természetesek a polgári szabadságjogok, a demokrácia, a valamennyire tervezhető életpálya, a gazdasági fejlettség. Európában ezek a dolgok nem is olyan túl régen még hiánycikknek számítottak, és éppen az európai államok összefogása, a korábban egymás ellen acsarkodó nemzetek megbékélése, valamint az Európa újjáépítésében vállalt állampolgári részvétel révén sikerült átalakítani a kontinens arculatát. Ugyanakkor az egyes nemzetek közötti megértés és bizalom alapja az, ha tisztában vagyunk egymás történelmével. Vannak azonban élesen szembenálló történelemértelmezések is. Nem szabad kikerülnünk a gyakoribb vitát és az álláspontok ütköztetését, a kérdést súlyának megfelelően kell kezelnünk a közvélemény szintjén.”
Sógor Csaba a program további zavartalan finanszírozása mellett szólalt fel, hiszen: “Az Erasmus program – függetlenül attól, hogy pontosan mit értünk alatta – az Európai Unió egyik legismertebb és a polgárok szemében egyik legsikeresebb megvalósítása. Diákok milliói számára nem csupán a külföldön való tanulást, új ismeretek megszerzését, hanem a kontinens felfedezését, az európai identitás gyakorlatban való megtapasztalását, a másság iránti tiszteletet és az új kihívásoknak való megfelelést is jelenti. A közös Európa gondolatát semmi sem szolgálja jobban, mint az Erasmus, hiszen ezek a fiatal felnőttek fogják alakítani a kontinens jövőjét. Ezért fontos, hogy az Erasmus és testvérprogramjai útjából elhárítsuk a lehetséges pénzügyi akadályokat, és a következő hétéves tervezési ciklus során fel se merüljön a programok finanszírozhatóságának kérdése”.
Egy másik téma, amelyet megvitattak a képviselők, az a jelenlegi program (2007–2013) folytatását képező Európa a polgárokért (2014–2020) című bizottsági javaslat, amely a viszonylag szerény költségvetés ellenére az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága által megvitatott legismertebb programok egyike. A program célkitűzése a történelmi emlékezet megerősítése és a polgári részvételhez szükséges kapacitás növelése uniós szinten, és továbbra is ez az egyetlen olyan uniós szintű program, amely kizárólag e célkitűzések előmozdítását célozza.
Sógor Csaba, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) véleményének előadója kifejtette: “E program által meghatározott célkitűzések társadalmaink két alapvető problémáját helyezik előtérbe: a történelmi emlékezet gyengeségét és az állampolgári részvétel alacsony szintjét. A fiatal generáció számára – szerencsére – természetesek a polgári szabadságjogok, a demokrácia, a valamennyire tervezhető életpálya, a gazdasági fejlettség. Európában ezek a dolgok nem is olyan túl régen még hiánycikknek számítottak, és éppen az európai államok összefogása, a korábban egymás ellen acsarkodó nemzetek megbékélése, valamint az Európa újjáépítésében vállalt állampolgári részvétel révén sikerült átalakítani a kontinens arculatát. Ugyanakkor az egyes nemzetek közötti megértés és bizalom alapja az, ha tisztában vagyunk egymás történelmével. Vannak azonban élesen szembenálló történelemértelmezések is. Nem szabad kikerülnünk a gyakoribb vitát és az álláspontok ütköztetését, a kérdést súlyának megfelelően kell kezelnünk a közvélemény szintjén.”