Európa nem kezeli helyén a roma kérdést - Összefoglaló az e heti strasbourgi plenáris ülésről
Az Európai Parlament (EP) első októberi plenáris ülésszaka alatt Sógor Csaba RMDSZ-es EP képviselő több témában szólalt fel.
Kedden, október 8.-án, az EU és Kína közötti kétoldalú beruházási megállapodás megkötése érdekében folytatott tárgyalások kapcsán a képviselő az emberi jogok tiszteletben tartásának szükségességét hangsúlyozta, és leszögezte: a kölcsönös beruházási lehetőségek feltételévé kell tegye az Európai Unió (EU) a tibeti helyzet megnyugtató rendezését. Beszéde alább olvasható:
"Az Európai Unió számára rendkívüli fontossággal bír a Kínai Népköztársasággal fenntartott kapcsolat, a beruházási hajlandóságnak és képességnek mindkét fél részéről van hová fejlődnie. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy kínai partnereink elfogadják: az Unió mindenhol a világon felemeli a szavát az emberi jogok maradéktalan érvényesülése érdekében, ez alól pedig Kína sem lehet kivétel. A tibeti helyzet kapcsán folyamatosan hangot kell adjunk aggodalmainknak, legalább annyiszor, ahányszor a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fontosságát hangsúlyozzuk. Azt pedig elég sokszor megtettük az utóbbi időben. Nem szabad a szőnyeg alá söpörnünk a tibeti kérdést, főleg akkor nem, ha kölcsönös beruházási lehetőségekről tárgyalunk."
Ugyanaznap délután Sógor Csaba részt vett az Európai Kutatási Térség teljes megvalósítása 2014-ig című vitában. Felszólalásban az erdélyi magyar képviselő a Térséget az EU sajátos értékének minősítette. Hangsúlyozottabb uniós támogatást, valamint több intézkedést sürgetett, elítélve a kutatási területekre is begyűrűző kisebbségi kérdéseket.
.....
Sógor Csaba hozzászólásának szövege alább olvasható: "Az Európai Kutatási Térség teljes megvalósítása az egyik legjobb példája annak, hogy a tagállamok együttműködése jelentős hozzáadott értéket képvisel. A közös cselekvés nélkül tulajdonképpen lehetetlen a célok elérése. Ma már sajnos nem újdonság, hogy Európa globálisan lemaradt a kutatási versenyben. A világ más részein sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a kutatásra, ez pedig közép- és hosszú távon veszélyes tendenciákat jelez előre. Meggyőződésem, hogy a tagállami erőfeszítések mellett uniós intézkedésekre is szükség van. Nem sorolom, csak említem, kollégáim felsorolták, az Európa 2020, a kutatók közti fizetéskülönbségek, a mobilitás, a nők, a harmadik ország kutatóinak problémái mind mind azt mutatják, mondanám ezt, főleg euroszkeptikus kollégáimnak, hogy ma már nem lehet arra hivatkozni, hogy az oktatás, a kutatás, akár a kisebbségi kérdés, az emberi jogi kérdés csak tagállami hatáskör. Vannak országok, országomban oktatási törvényt nem hajlandók egyetemek végrehajtani, csak azért mert kisebbségellenes a hangulat, és el lehet képzelni, hogy milyen kutatás folyik ott azon az egyetemen.
..........
Szerdán, október 9.-én a Tanács és az Európai Bizottság (EB) nyilatkozatának nyomán a képviselők áttekintették a romák helyzetét az Unió területén. Sógor Csaba a roma kérdésben nagyobb tagállami részvállalást sürgetett, és a közösség társadalmi integrációjának a gazdasági-foglalkoztatáspolitikai előnyeit ecsetelte: "A roma kisebbség egyedülálló helyzetben van ma Európában: miközben a kelet-európai rendszerváltozások legnagyobb veszteseként nagy többségük elkeserítő szociális körülmények között él, az Európai Unió – a Roma-stratégia ellenére – még mindig nem kezeli a kérdést a megfelelő helyén. Csalódás azt látni, hogy miközben a tagállamok nem tudnak mit kezdeni a problémával, összefüggésbe hozzák a kérdést Románia és Bulgária késlekedő schengeni csatlakozásával és megkérdőjelezik az uniós polgárok szabad mozgását. Azt gondolom, hogy ideje megtennünk néhány megállapítást. Egy: a roma közösség problémája – bár komoly diszkriminációnak van kitéve több tagállamban – elsősorban szociális jellegű, ezért konkrét, jól meghatározott stratégiai céloknak alárendelt szociális, oktatási, munkahelyteremtő intézkedésekre van szükség. Kettő: a roma közösségek általános helyzete csak közép- és hosszútávon javítható érezhetően, nincs csodaszer és nem lehet szőnyeg alá söpörni a problémát. Három: a cselekvés mindannyiunk felelőssége, a romák felzárkóztatása nem csupán egyes tagállamok feladata, nem kelet-európai kérdés, hanem az Európai Uniónak is részt kell vállalnia a munkában, rá kell bírnia a tagállamokat a Roma-stratégia tagállami cselekvési terveinek alkalmazására. Ha erre az emberi jogi érvek nem lennének elegendőek, kérem gondoljanak bele, hogy a mai gazdasági helyzetben mit jelentene ezen közösség tagjainak munkaerőpiacra való bevonása, az általuk fizetendő adó és ebből következően a szociális kiadások csökkenése."
.................
Az európai országoknak a CIA által foglyok szállítására és illegális fogva tartására való állítólagos használatát szóbeli választ igénylő kérdések kapcsán tűzte az EP napirendre. A szerda délutáni vitában Sógor Csaba az EU emberi jogi rendszerének ellentmondó gyakorlatnak minősítette a gyakorlatot, és az ügyben átláthatóságot követelt a polgárok nevében. Felszólalása alább olvasható: 2A titkosszolgálati együttműködések légyege, hogy a biztonságunk érdekében fedett, titkos, több állam részvételével zajló összehangolt akciókat hajtsanak végre. Azt gondolom, senki sem kérdőjelezi meg, hogy a terrorizmus elleni fellépés során szükség van a titkosszolgálatok tevékenységére, a köztük levő együttműködésre, a szövetséges szolgálatokkal való közös cselekvésre. Itt azonban arról beszélünk, hogy európai államok területén olyan gyakorlatot folytattak, amelyek szöges ellentétben állnak azzal az emberi jogi rendszerrel, amelyet évtizedek alatt alakítottunk ki, és amelyre méltán vagyunk büszkék. Sokszor elmondottam már: ha mi nem vesszük komolyan a saját szabályainkat, akkor hogyan kérjük ezt számon a világ más pontjain? Ennek az ügynek szimbolikus jelentősége van. Megtörténhet az Európai Unióban az, hogy következmények nélkül marad nemzetközi egyezmények sorának megsértése, amelyre ráadásul állami szervek tudtával került sor? Azt gondolom, hogy a legalapvetőbb elvárás az, hogy az európai polgárok tisztán lássanak az ügyben."
"Az Európai Unió számára rendkívüli fontossággal bír a Kínai Népköztársasággal fenntartott kapcsolat, a beruházási hajlandóságnak és képességnek mindkét fél részéről van hová fejlődnie. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy kínai partnereink elfogadják: az Unió mindenhol a világon felemeli a szavát az emberi jogok maradéktalan érvényesülése érdekében, ez alól pedig Kína sem lehet kivétel. A tibeti helyzet kapcsán folyamatosan hangot kell adjunk aggodalmainknak, legalább annyiszor, ahányszor a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fontosságát hangsúlyozzuk. Azt pedig elég sokszor megtettük az utóbbi időben. Nem szabad a szőnyeg alá söpörnünk a tibeti kérdést, főleg akkor nem, ha kölcsönös beruházási lehetőségekről tárgyalunk."
Ugyanaznap délután Sógor Csaba részt vett az Európai Kutatási Térség teljes megvalósítása 2014-ig című vitában. Felszólalásban az erdélyi magyar képviselő a Térséget az EU sajátos értékének minősítette. Hangsúlyozottabb uniós támogatást, valamint több intézkedést sürgetett, elítélve a kutatási területekre is begyűrűző kisebbségi kérdéseket.
.....
Sógor Csaba hozzászólásának szövege alább olvasható: "Az Európai Kutatási Térség teljes megvalósítása az egyik legjobb példája annak, hogy a tagállamok együttműködése jelentős hozzáadott értéket képvisel. A közös cselekvés nélkül tulajdonképpen lehetetlen a célok elérése. Ma már sajnos nem újdonság, hogy Európa globálisan lemaradt a kutatási versenyben. A világ más részein sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a kutatásra, ez pedig közép- és hosszú távon veszélyes tendenciákat jelez előre. Meggyőződésem, hogy a tagállami erőfeszítések mellett uniós intézkedésekre is szükség van. Nem sorolom, csak említem, kollégáim felsorolták, az Európa 2020, a kutatók közti fizetéskülönbségek, a mobilitás, a nők, a harmadik ország kutatóinak problémái mind mind azt mutatják, mondanám ezt, főleg euroszkeptikus kollégáimnak, hogy ma már nem lehet arra hivatkozni, hogy az oktatás, a kutatás, akár a kisebbségi kérdés, az emberi jogi kérdés csak tagállami hatáskör. Vannak országok, országomban oktatási törvényt nem hajlandók egyetemek végrehajtani, csak azért mert kisebbségellenes a hangulat, és el lehet képzelni, hogy milyen kutatás folyik ott azon az egyetemen.
..........
Szerdán, október 9.-én a Tanács és az Európai Bizottság (EB) nyilatkozatának nyomán a képviselők áttekintették a romák helyzetét az Unió területén. Sógor Csaba a roma kérdésben nagyobb tagállami részvállalást sürgetett, és a közösség társadalmi integrációjának a gazdasági-foglalkoztatáspolitikai előnyeit ecsetelte: "A roma kisebbség egyedülálló helyzetben van ma Európában: miközben a kelet-európai rendszerváltozások legnagyobb veszteseként nagy többségük elkeserítő szociális körülmények között él, az Európai Unió – a Roma-stratégia ellenére – még mindig nem kezeli a kérdést a megfelelő helyén. Csalódás azt látni, hogy miközben a tagállamok nem tudnak mit kezdeni a problémával, összefüggésbe hozzák a kérdést Románia és Bulgária késlekedő schengeni csatlakozásával és megkérdőjelezik az uniós polgárok szabad mozgását. Azt gondolom, hogy ideje megtennünk néhány megállapítást. Egy: a roma közösség problémája – bár komoly diszkriminációnak van kitéve több tagállamban – elsősorban szociális jellegű, ezért konkrét, jól meghatározott stratégiai céloknak alárendelt szociális, oktatási, munkahelyteremtő intézkedésekre van szükség. Kettő: a roma közösségek általános helyzete csak közép- és hosszútávon javítható érezhetően, nincs csodaszer és nem lehet szőnyeg alá söpörni a problémát. Három: a cselekvés mindannyiunk felelőssége, a romák felzárkóztatása nem csupán egyes tagállamok feladata, nem kelet-európai kérdés, hanem az Európai Uniónak is részt kell vállalnia a munkában, rá kell bírnia a tagállamokat a Roma-stratégia tagállami cselekvési terveinek alkalmazására. Ha erre az emberi jogi érvek nem lennének elegendőek, kérem gondoljanak bele, hogy a mai gazdasági helyzetben mit jelentene ezen közösség tagjainak munkaerőpiacra való bevonása, az általuk fizetendő adó és ebből következően a szociális kiadások csökkenése."
.................
Az európai országoknak a CIA által foglyok szállítására és illegális fogva tartására való állítólagos használatát szóbeli választ igénylő kérdések kapcsán tűzte az EP napirendre. A szerda délutáni vitában Sógor Csaba az EU emberi jogi rendszerének ellentmondó gyakorlatnak minősítette a gyakorlatot, és az ügyben átláthatóságot követelt a polgárok nevében. Felszólalása alább olvasható: 2A titkosszolgálati együttműködések légyege, hogy a biztonságunk érdekében fedett, titkos, több állam részvételével zajló összehangolt akciókat hajtsanak végre. Azt gondolom, senki sem kérdőjelezi meg, hogy a terrorizmus elleni fellépés során szükség van a titkosszolgálatok tevékenységére, a köztük levő együttműködésre, a szövetséges szolgálatokkal való közös cselekvésre. Itt azonban arról beszélünk, hogy európai államok területén olyan gyakorlatot folytattak, amelyek szöges ellentétben állnak azzal az emberi jogi rendszerrel, amelyet évtizedek alatt alakítottunk ki, és amelyre méltán vagyunk büszkék. Sokszor elmondottam már: ha mi nem vesszük komolyan a saját szabályainkat, akkor hogyan kérjük ezt számon a világ más pontjain? Ennek az ügynek szimbolikus jelentősége van. Megtörténhet az Európai Unióban az, hogy következmények nélkül marad nemzetközi egyezmények sorának megsértése, amelyre ráadásul állami szervek tudtával került sor? Azt gondolom, hogy a legalapvetőbb elvárás az, hogy az európai polgárok tisztán lássanak az ügyben."
ESEMÉNYEK
