2012-11-27

Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti (EP) képviselő meghívására Brüsszelben, november 26-án este, a HUNINEU iroda gyűléstermében, valamint ma, november 27-én az EP-ben, a Magyar Néppárti Delegáció ülésén Veres Valér szociológus, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem docense, a Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézetének igazgatója tartott előadást.

Erdélyben az etnikai asszimiláció, mint identitásváltás kérdését a vegyes házasságok tükrében, az oktatás szempontjából, a népességszámlálás függvényében, illetve a népességfogyás következményeként elemezte a kutató. Elemzését az etnikailag vegyes házasságkötések jelenségére, az oktatás és az asszimiláció, illetve az asszimiláció és az identitás összefüggésében fejtette ki.  Következtetésként konkrét kitörési lehetőségekre, társadalmi, szociális és kulturális cselekvési alternatívákra hívta fel a hallgatóság figyelmét.

A Kárpát-medencében, habár nem létezik pontosan kidolgozott kritériumrendszer az asszimiláció mértékének megállapítására - csak közvetetten, arányosított paraméterekkel mérhető - a magyar kisebbségi közösségek közül Erdélyben azonosítható a legpozitívabb tartalmú identitástudat. Itt a legkiegyensúlyozottabb a kisebbség-többség viszonya, és a folyamatos csökkenés ellenére itt tapasztalható a legkisebb mértékű lemorzsolódás, illetve a legvisszafogottabb mértékű asszimilációs folyamat. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy a vegyes házasságok esetében Erdélyben nem a kiközösítő (ún. kopt), hanem a befogadó, integratív jellegű közösségi attitűd érvényesül.

A kisebbségi lét hátránya jórészt előnnyé válik a román-magyar viszony pozitív kezelése - pl. a nyelvtudás, a kulturális ismeretek - vonatkozásában. A színvonalas oktatást, a tömbbevándorlás jelenségét, illetve a többségiekhez képest bizonyos előnyök (l. kedvezménytörvény, kettős állampolgárság) révén a pozitív szociális identitástudat megélését említette a szociológus olyan lehetséges eszközökként, amelyek kitörési lehetőséget jelentenek az erdélyi magyarság számára az asszimilációs jelenség vonzatából.

Az erdélyi magyarság fogyásának számszerű mutatói régiók függvényében változóak, de egyértelműen jobbak a romániai átlagnál, mert a 2012-es népszámlálás adatai szerint a magyar közösség lélekszáma mintegy kétszázezerrel csökkent - válaszolta Veres Valér a hallgatóság kérdéseire.

A vendéglátó Sógor Csaba zárszavában azt kérdezte meghívottjától, véleménye szerint mennyire becsülhető az erdélyi magyar közösség lélekszáma 2050 körül?  Válaszában a szociológus kifejtette, hogy a termékenység hirtelen esése az erdélyi magyar közösség körében immár kiegyensúlyozódott, és a parlamenti demokráciának köszönhető, stressz-mentes élethelyzetek állandósulása révén, a lassú fogyás ellenére, ez az adat előreláthatólag 900.000 és 1 millió körül lesz.