Az Uniónak oda kell figyelnie a nemzeti kisebbségek hangjára
Az Európai Parlament (EP) márciusi második, brüsszeli mini-plenáris ülésén több, az Európai Unió (EU) bővítésével kapcsolatos jelentésről szavaztak a képviselők. Sógor Csaba RMDSZ-es EP képviselő a Szerbiára és a Koszovóra vonatkozó jelentésekhez szólt hozzá.
Alább olvashatók a képviselő március 28-án elhangzott, bővítéssel kapcsolatos hozzászólásai:
"- A Nyugat-Balkán országai mind az európai integráció útját választották, a térség lakói ettől remélik életkörülményeik jobbulását, a gazdaság fellendülését és a feszült etnikai viszonyok rendeződését. Szerbia lakói is ezt remélik, szerbek és magyarok, romák és románok, albánok és horvátok mindannyian. Ha azonban az Unió nem fordít kellő figyelmet a kisebbségi problémák kezelésére, akkor a leendő uniós polgárok csalódni fognak bennünk. Az etnikumközi feszültségek kezelésének legjobb módja a politikai autonómia biztosítása, Szerbia Vajdaság tartományában is ez a jövő útja. Sokáig Koszovó esetében is ez látszott a megoldásnak, ám az idő meghaladta az államon belüli rendezés lehetőségét. Kérem a Bizottságot és a tagállamokat, ne engedjük, hogy a térség csatlakozás útját járó államai elveszítsék az európai perspektívát, ehhez pedig oda kell figyelnünk problémáikra még akkor is, ha ez az etnikumközi viszonyok rendezésében való szerepvállalást jelenti."
"- Míg a kilencvenes években a koszovói albánok autonómiaköveteléseiről hallhattunk, mára Koszovó az EU-tagállamok többsége által elismert független állammá vált. A kettő között azonban nem volt zökkenőmentes az út, véres harcok és rengeteg áldozat, továbbá két, gazdaságilag is elvesztegetett évtized kellett hozzá. Amikor a szerb vezetés elvette Koszovó autonómiáját, talán nem sejtette, hogy az elszakadáshoz vezető első lépést tette meg. Amikor pedig a nemzetközi közösség nem vette komolyan a Rugova vezette békés tiltakozásokat, talán nem sejtette, hogy hozzájárul az erőszak a fegyveres harc kialakulásához. Az etnikailag vegyes lakosságú térségekben – a Nyugat-Balkán pedig ilyen – a különböző őshonos nemzeti kisebbségi közösségek önigazgatásának lehetővé tétele a társadalmi béke elsődleges feltétele. Erre tanít minket Koszovó nem is olyan távoli történelme. Az Uniónak oda kell figyelnie a nemzeti kisebbségek hangjára, jobban, mint eddig tette."
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Napirenden kívüli felszólalásában Sógor Csaba a marosvásárhelyi 2-es számú általános iskola névadási kálváriájáról tájékoztatta a házelnököt és képviselőtársait:
"- Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy Európa népeinek békés együttéléséhez elengedhetetlenül szükséges a kölcsönös tisztelet és megértés, egymás kultúrájának és szimbólumainak ismerete és elfogadása. Még inkább fontos ez abban az esetben, ha két nemzeti közösség egyazon országban, esetleg ugyanabban a városban él. Ez a helyzet a romániai Marosvásárhelyen is, ahol a román és a magyar közösség nagyjából fele-fele arányban alkotja a város lakosságát. Ebben a városban jelenleg azonban – az etnikai arányok ellenére – egyetlen olyan általános iskola sincs, amelyet magyar történelmi személyiségről neveztek volna el, mindegyik oktatási intézmény egy román személyről kapta a nevét. Egy nemrégiben indult szülői kezdeményezésre a város egy magyar nemzetiségű volt polgármesteréréről szeretnének elnevezni egy intézményt, a kezdeményezést azonban minden eszközzel akadályozza az iskola vezetősége és a helyi képviselőtestület román többsége is. Azt gondolom, hogy ebben a helyzetben is azokat az elveket kellene követnünk, amelyek Európa népeinek békés együttéléséhez is elvezettek: a kölcsönös tiszteletet és megértést, amelynek csak az első lépése lehet, hogy egy többnemzetiségű városban a szimbólumok szintjén is érvényesülni hagyjuk a többnyelvűséget."
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az ülésszak második napján, március 29-én "A 2010. évi, az uniós polgárságról szóló jelentés, az uniós polgárok jogainak érvényesítése előtt álló akadályok lebontása" kapcsán Sógor Csaba RMDSZ-es EP képviselő a polgárok jogainak érvényesítése előtt álló akadályokról beszélt, különös tekintettel a két érintett tagállam, Bulgária és Románia esetére.
- A jelentésből kiderül, hogy bár a polgárok körében a leginkább ismert jog a szabad mozgáshoz és a tartózkodáshoz való jog, mégis a benyújtott petíciók alapján a legtöbb panasz éppen ezzel kapcsolatban érkezik - állapította meg az erdélyi magyar képviselő. Hozzászólásában továbbá kifejtette, hogy véleménye szerint ez azt jelenti, hogy az uniós polgárok leginkább a szabad mozgáshoz való joggal társítják az EU-t, azt is mondhatnánk, hogy a tagállamok közötti – fizikai és virtuális – határok eltűnése az integráció legnépszerűbb vívmánya.
A képviselő arra figyelmeztetett, hogy a polgárok a szabad mozgással kapcsolatos jogsérelmekre a legérzékenyebbek: - A benyújtott petíciók valóban számos rendellenességre hívják fel a figyelmünket, azonban ne felejtsük el, hogy két tagállam polgárai a mai napig nem érezhetik egyenrangúnak magukat a többi uniós polgárral, ráadásul nem kapnak megalapozott választ arra a kérdésükre, hogy ez miért van így. Bulgária és Románia schengeni csatlakozásának megmagyarázhatatlan késlekedése a két tagállam polgárainak uniós polgársághoz kapcsolódó jogait sérti. Szükség lenne 27 millió petícióra ahhoz, hogy ez megváltozzon? - zárta felszólalását Sógor Csaba.
http://www.europarl.europa.eu/oeil/popups/ficheprocedure.do?reference=2011/2182(INI)&l=en
ESEMÉNYEK
