Az Európai Néppárt (ENP) huszadik kongresszusának munkálatai folynak Marseille-ben, folyó év december 7. és 8-án. A kongresszus alkalmából a néppárt politikai családjához tartózó állam- és kormányfők egyeztető ülést tartanak, mely révén a közelgő brüsszeli Európai Tanács-ülés munkálatait készítik elő. A résztvevők magas rangú politikai döntéshozók, többek között Angela Merkel német kancellár, Nicolas Sarkozy francia elnök, Donald Tusk, az Európai Unió (EU) soros elnöki tisztségét betöltő lengyel miniszterelnök, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke, valamint Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke.

A Kongresszus kiértékelte az ENP szerepét a többlépcsős európai integrációs folyamat kiteljesítésében. Megállapították, hogy a Vasfüggyöny okozta megosztottság felszámolásában és a főleg Közép-Kelet-Európa térségéből csatlakozott tagállamok politikai, történelmi és kulturális értékrendszerében beállt változások előidézésében a frakció szerepe egyaránt döntő jelentőségű volt. Az ENP álláspontja szerint a nemzetállamok egymaguk nem képesek megvédeni az európai értékeket és érdekeket. Ám meg kell magyarázni a polgároknak, mi az EU szintű döntések hozzáadott-értéke és főleg miért. Szükség van továbbá monitorizálásra a döntések hatékonyabb gyakorlatba ültetése végett. A felszólalók hangsúlyozták: az EU döntéseit még átláthatóbbá kell tenni, mert sok vonatkozásban az egységes, uniós szintű döntéshozásnál hatékonyabb lehetne a nemzeti, a regionális vagy a polgárokhoz igazán közel álló helyi szintű intézkedés.

Sógor Csaba RMDSZ-es EP képviselő az Európai Néppárt és az EP Néppárti Képviselőcsoportjának együttes ülésén szólalt fel, a Mediterrán-térség ébredésének, az „arab tavasz” jelenségének elemzése kapcsán. Az erdélyi magyar képviselő szerint az EU-nak át kell értékelnie a saját területén élő nemzeti kisebbségi közösségekhez való viszonyát. Kifejtette, hogy az Uniónak mindenekelőtt meg kellene szüntetnie az egyes tagállamainak területén tapasztalt jogi visszaéléseket.  

- Franco Frattini említette, nem tűrhetjük a keresztyének üldözését. Kérdésem, hogyan támogassuk az érintett országokat a demokratikus átalakulás folyamataiban, hogy megszűnjön a keresztyének üldöztetése, hogy tiszteletben tartsák az emberi jogokat, kisebbségek jogait, amikor az EU tagállamaiban ma is üldöznek keresztyéneket, a hagyományos nemzeti kisebbségi közösségekhez tartozó keresztyéneket? Mi módon? Nyelvtörvényekkel, második világháborús kollektív bűnösséget felmelegítő törvényekkel? A napokban egyik tagállamunk megfosztotta állampolgárságától egyes polgárait, mert azok egy másik uniós ország állampolgárságával is rendelkeznek - fejtette ki.

A képviselő véleménye szerint a legjobb segítség az EU részéről a példamutatás lenne. -  Meg kell szüntetnünk az említett jogsérelmeket, abba kell hagynunk a kisebbségek diszkriminálását az EU tagállamaiban. Becsüljük meg őket, mutassunk példát a demokrácia első lépéseit tevő észak-afrikai államoknak - összegezett Sógor Csaba.