2011-12-01

Tegnap, november 30-án, a brüsszeli plenáris ülésen, napirenden kívül, öt magyar ajkú európai parlamenti (EP) képviselő - Bauer Edit, Gál Kinga, Mészáros Alajos, Sógor Csaba és Tőkés László - emelt szót a felvidéki színész, Boldoghy Olivér ügyében, akit a szlovák belügyminisztérium levele nyomán megfosztottak szlovák állampolgárságától csak azért, mert felvette egy másik tagállam, Magyarország állampolgárságát.

Bauer Edit MKP-s képviselő az Európai Unió (EU) szabadságjogaira hivatkozva az érintett mindennapi életében bekövetkező abszurditásokra figyelmeztetett: Boldoghy Olivértől megvonták személyi iratait, akinek ezáltal saját ingatlanában a lakhatáshoz tartózkodási engedélyt kell kérnie.

Honfitársa, Mészáros Alajos tiltakozva kifejtette, hogy a kettős állampolgárság meg nem engedése kikezdi az Unió számos területén alkalmazott egységes politikáit. Gál Kinga az Európai Bizottság (EB) és az EP hatáskörébe tartózó ügy kapcsán azt hangsúlyozta, hogy az állampolgárság elvesztése nem használható szankcióként egy, a születésétől azon a területen élő, adófizető állampolgárral szemben. Tőkés László erdélyi képviselő tűrhetetlennek és tarthatatlannak nevezte a kialakult helyzetet.

Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő a megfélemlítés eszközének minősítette a szlovák állam részéről az intézkedést, és a polgárok igényein alapuló, kölcsönös megelégedéssel járó megoldásokat sürgette az EU döntéshozóinak részéről. A képviselő beszéde alább olvasható:

"Elnök Úr!
Amikor a szlovák kormány olyan rendelkezést hozott, miszerint azok a szlovák állampolgárok, akik felveszik egy másik állam állampolgárságát elvesztik a szlovákot, felhívtuk a figyelmet ennek a törvénynek az ellentmondásosságára. Most egy konkrét esetre szeretném felhívni a figyelmét. Boldoghy Olivér magyar nemzetiségű, ám szlovák állampolgárként született lakost akarata ellenére fosztották meg szlovák állampolgárságától, miután ő felvette a szomszédos Magyarország állampolgárságát. A szlovák állam meg akarja félemlíteni saját állampolgárait, hogy azok ne vállaljanak közösséget nemzetükkel, amelyhez köti őket a nyelvük és kultúrájuk. Európában a nemzetek határai a legtöbb esetben nem esnek egybe az államok határaival. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ez ne feszültségeket okozzon az államok között. A polgárok igényein alapuló, kölcsönös megelégedéssel járó megoldásokat kell keresnünk. Szlovákia jelenleg nem ezen az úton jár." 
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Legyen-e az EU huszonnyolcadik tagállama Horvátország a jelenlegi válság körülményeinek ellenére? Az EP képviselői a kérdésről tegnap, november 30-án vitáztak, és ma, december 1-én a bővítés mellett foglaltak állást.

Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő felszólalásában a nyugat-balkáni államok integrációja mellett foglalt állást, de kizárólag az őshonos nemzeti kisebbségi közösségek problémáinak kezelése után. Beszédének szövege alább olvasható:

"- Az Európai Unió jelenleg talán történelme legnehezebb időszakát éli, amikor az együttműködési készséget és a szolidaritást sok esetben a bizalmatlanság és a befelé fordulás váltotta fel. Üdvözlöm, hogy a Bizottság, illetve a tagállamok még ezekben a nehéz időkben is elkötelezettek maradtak Horvátország csatlakozása mellett. A nyugat-balkáni államok integrációja nélkül az egyesült Európa nem lehet teljes. Ugyanakkor ezen államok csatlakozása révén immár megkerülhetetlenné válik az őshonos nemzeti kisebbségi közösségek problémáinak európai kezelése. Ezzel a kérdéssel szembe kell nézni. A Nyugat-Balkán integrációja csak akkor lehet sikeres, ha a kisebbségi kérdéskört nem söpörjük szőnyeg alá. Meggyőződésem, hogy Horvátország a csatlakozás után sem téved azon tagállamok útjára, akik semmibe vették a csatlakozás előtti ígéreteiket a kisebbségvédelem területén."