Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén, tegnap, november 16-án a képviselők "A romák helyzete a tagállamokban" témában vitával egybekötött, szóbeli választ igénylő kérdés-sorozatot intéztek a soros lengyel uniós elnökség tanácsi képviselőjéhez, El¿bieta Radziszewska esélyegyenlőségi államtitkárhoz, illetve az Európai Bizottság (EB) képviselőjéhez, Androulla Vassiliou, oktatásért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős biztos asszonyhoz.

A képviselők kérdései a romák jogaira vonatkoztak az EU-ban, a cigányellenesség kezelésének módozatát firtatták, a romák ügyében tett európai intézkedések, illetve az EU keretstratégia részletei és végrehajtásának mikéntje iránt érdeklődtek.

A lengyel uniós elnökség nevében Radziszewska asszony ismertette a szeptemberi wroclavi Platform döntéseit, biztosította a képviselőket a Tanács alulról felfele építkező, terepközpontú politikájának szándékáról. Végezetül ismertette a lengyel elnökségi kezdeményezést: augusztus 2-át szeretnék európai szinten a Roma Holokauszt Napjának kikiáltani.

A vita vezérszónoka az EP egyetlen roma képviselője, Járóka Lívia fideszes politikus négy megoldásra váró feladatot vázolt a júniusban elfogadott roma stratégia sikerének zálogaként. Véleménye szerint mindenekelőtt az európai és tagállamonkénti intézményes és koordinációs kereteket kell pontosan meghatározni és véglegesíteni. Ennek alapján készülhet el az ún. európai válságtérkép, melynek alapján a rendkívüli strukturális problémákkal küzdő mikrorégiókat számon lehetne tartani, és optimálisan biztosítani számukra az azonnali beavatkozást. Ahhoz, hogy a nemzeti és európai uniós források tartós javulást eredményezzenek, a programok nagyobb területi és időbeli lefedettségére, a társfinanszírozás szabályainak felülvizsgálatára, valamint az egyenlő bánásmódra vonatkozó, 2000/43-as uniós irányelvnek a maradéktalan átültetésére lenne szükség a tagállamok törvényhozási rendszerébe - összegezett a néppárti, magyar képviselő asszony.

A kérdésekkel egybekötött vitában Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő a roma-kérdés összeurópai vonatkozását hangsúlyozta, és a vele kapcsolatos politikák mielőbbi gyakorlatba ültetését sürgette. A politikus korábban is szorgalmazta már a roma értelmiség közösséghez való visszatérésének ösztönzését valamint azt, hogy ezek a fiatalok vállalják származásukat és identitásukat.

Alább olvasható az erdélyi magyar képviselő beszédének szövege:

"Tisztelt képviselőtársaim!
A roma közösségek ma Európában olyan specifikus problémákkal küzdenek, amelyek megoldása óriási erőfeszítéseket követel az Európai Uniótól, a tagállamoktól és a roma közösségektől is. A körükben tapasztalható magas fokú munkanélküliség, az oktatás és a munkaerőpiacon szükséges készségek sokszor teljes hiánya, illetve az ehhez kapcsolódó hátrányos megkülönböztetés és társadalmi kirekesztés rányomja bélyegét a romák európai jövőjére.
A hátrányos megkülönböztetésük ellen akkor tudunk eredményesen küzdeni, ha olyan programokat is finanszírozzunk, amelyek hozzájárulnak ezen közösségek társadalmi befogadásához: ennek útja az oktatás és a munkaerőpiacra való belépés elősegítése lehet. Bár az elsődleges felelősség azoké a tagállamoké, amelyek területén nagyszámú roma népesség él, a probléma közös: egész Európa jövőjét befolyásolja, hogy milyen úton indulunk el most a romák integrációja felé.

Õszintén remélem, hogy egy évtized múlva már jelentős sikerekről beszélhetünk ezen a téren: a változások pedig nemcsak a statisztikai mutatókban, hanem elsősorban a helyi közösségek mindennapi életén lesznek lemérhetőek."