2011-11-14

Tizedik jubileumához érkezett a csángó néphagyományt népszerűsítő rendezvény Csíkszeredában. A tizedik Csángó nap tematikáját a moldvai magyar irodalom köré csoportosították, amelynek aktualitását az első neves csángó költő, Lakatos Demeter születésének 100. évfordulója adta. Az esemény keretében Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő a gondozásában megjelent Mük szeretünk itt élni című, a moldvai csángók helyzetét elemző kiadványt mutatta be a jelenlévőknek. 

A Hargita Megyei Kulturális Központ és a Hargita Megyei Tanács által közösen megszervezett rendezvény november 13-án, vasárnap délelőtt ünnepi szentmisével indult, majd a Megyeháza tanácstermében a Csíkszeredában tanuló moldvai magyar diákok irodalmi műsorával kezdetét vette az idei ünnepség. Ebben az évben a szervezők arra törekedtek, hogy a rendezvény középpontjába az anyanyelvhasználatot kísérő állandó nehézségek helyett a csángó kultúra megőrzéséért folytatott munka eredményei kerüljenek.

Elsőként Halász Péter néprajzkutató mutatta be Lakatos Demeter munkásságát, előadásában azokról a kortárs csángó alkotokról – többek között Petrás Máriáról, Gábor Feliciáról, Perka Mihályról, Laczkó Mihályról - is szót ejtett, akik az ünnepségen nem tudtak jelen lenni, ám figyelemreméltó tevékenységükkel elismerést érdemelnek.

Farkas Gábor irodalomkritikus a moldvai magyar szerzők alkotásait méltatta és a csángó irodalom értékeire mutatott rá. Ezt követően pedig a jelenlévők személyesen is megismerkedhettek Duma András író-költővel, Iancu Laura költőnővel, illetve Nyisztor Tinka néprajzkutatóval. A közönségtalálkozót Borbáth Erzsébet tanárnő moderálta, aki legfontosabb feladatának tartja minél szélesebb körben megismertetni a csángó néphagyományokat és arra ösztönözni a csángó fiatalokat, hogy büszkén vállalják identitásukat. Nyistor Tinca hozzászólásában az anyanyelv templomi használatának fontosságára mutatott rá, hangsúlyozva azt, hogy aki elfelejti anyanyelvét, az többé Istennel sem tud kommunikálni. Duma András köszönetett mondott azért, hogy Csíkszereda a mai napig az egyik legbefogadóbb város, ahová örömmel jönnek tanulni a csángó fiatalok. Iancu Laura pedig kiemelte, hogy csángónak lenni számára egy olyan keresztség, amelyet nem lehet és meg sem próbálna lemosni magáról.

Sógor Csaba európai parlamenti képviselő, aki a csángó ügy elkötelezettje idén is fontosnak tartotta a rendezvényen való részvételt. Míg a tavalyi évben, a kilencedik Csángó napon a szerkesztés alatt álló kiadványról csak tervszerűen beszélt, most konkrétan ismertette az azóta megjelent és Brüsszelben hivatalosan is bemutatott Mük szeretünk itt élni c. csángó tematikájú, háromnyelvű kötetet.

„Ezt a kiadványt azért tartottam fontosnak elkészíteni, mert bízom benne, hogy azok a politikusok, akik elolvassák, emlékeztetik a román politikumot arra, hogy az Európa Tanács 1521/2001-es Ajánlása, amely a csángó kultúra védelméért született több egy egyszerű felhívásnál és nem lehet figyelmen kívül hagyni” – magyarázta az RMDSZ-es politikus. Emlékeztetésképp Sógor Csaba a kiadványnak azt a fejezetét is ismertette, amely a romániai kommunista diktatúrát elemző államelnöki bizottság 2006-os jelentéséről szól.  – Még ha ma már feledésbe is merült, ennek kapcsán akkoriban Traian Bãsescu államelnök is elismerte a román parlament előtt a csángómagyarok nyelvi identitásától való megfosztási kísérletek drámai következményeit, viszont a csángók helyzete azóta sem sokban változott – mutatott rá az EP képviselő.

Sógor Csaba beszéde zárásaként arra is kitért, hogy november 13-a immár hivatalosan a magyar nyelv napja, majd biztatásként Kosztolányi Dezső gondolataival foglalta össze hozzászólását: ”...parasztjaink azt tartják, hogy akinek holt hírét költik, az sokáig él. Úgy látszik, ez a népekre és nyelvekre is áll”.

Az eseményen Zsigmond Barna Pál, csíkszeredai főkonzul is részt vett, aki köszöntőjében a kettős állampolgársági törvény csángókra vonatkozó fejezeteit ismertette, majd azt is kiemelte, hogy mind a politikai, mind a civil szférában is egységre van szükség, annak érdekében, hogy a csángó nép kultúráját minél többen megismerjék és befogadják. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is jelen volt az ünnepségen, Székelyföld felelősségét hangsúlyozta a szórványban élő magyarok iránt: nekünk itt Székelyföldön kulturális támogatási lehetőségeinkről le kell mondanunk a szórványban, illetve a Moldvában élő magyar ajkúak javára, hiszen nekik nagyobb segítségre van szükségük identitásuk megőrzéséhez – mondta.