Herbert Dorfmann dél-tiroli európai parlamenti képviselő Sógor Csaba beszélgetőpartnere volt az Európai Beszélgető Estek rendezvénysorozat újabb eseményén. Ahogyan az ismert, az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő egy évvel ezelőtt indította útjra az Európai Beszélgető Esteket, amelyen különböző témák kapcsán több EP-képviselővel is értekezett.

Herbert Dorfmann, a rendezvénysorozat legújabb vendége A dél-tiroli autonómia gazdasági szempontból címmel tartotta meg előadást Kolozsváron, 2011. október 20-21. között, csütörtök este a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhelyben, míg pénteken délelőtt a Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának német szakírányán.

„Dorfmann kollégámat két helyszínen, két különböző közönség előtt kívántam bemutatni. A közélet iránt érdeklődő kolozsvári magyarok mellett szerettem volna, hogy olyan gazdasági pályára készülő nem magyar fiatalokkal is találkozzon, akik eleve német nyelven tanulnak, érdeklik a kisebbségi kérdések és képesek meglátni ebben a gazdasági fejlődés lehetőségeit is” – nyitotta meg a péntek délelőtti előadást Sógor Csaba EP képviselő a BBTE közgazdasági karán.

Herbert Dorfmann gazdasági szempontból elemezte a dél-tiroli autonómiát és a kisebbségi helyzetet. Mint mondta, ötven  évvel ezelőtt komoly gazdasági beavatkozásra volt szükség, annak érdekében, hogy megakadályozzák a németek kivándorlását, akik a jobb megélhetés reményében Ausztriába vagy Németországba települtek. Akkoriban kevés volt a munkalehetőség a térségben, a legnagyobb gazdasági szektort az agrárgazdaság jelentette, viszont Dél-Tirol természeti adottságai miatt kevés termelési lehetőséget nyújt. Az autonóm tartomány bevételeinek legnagyobb részét, összesen 70%-át a turizmus adja, évente öt millió turista érkezik az országba, a mezőgazdaságból származó jövedelem viszont mára csak 10%-ot jelent. Dél-Tirolban alig 2%-os a munkanélküliségi ráta, az egy főre jutó nemzeti össztermék pedig 32900 euró, amely jelentősen több Olaszország más régióinak egy főre jutó GDP-jénél.

 „A kisebbségek bárhol is élnek mindenhol meg kell küzdjenek a jogaikért, de ahhoz, hogy teljesen önállóak lehessenek saját erőforrásra van szükségük, így tudnak valóban függetlenedni a központi írányítástól”- véli Dorfmann. Dél-Tirol bevételeinek 10%-a az olaszországi költségvetésbe kerül, az olasz állam tehát a tartományi autonómia megadásával amellett, hogy megoldott egy kisebbségi konflikust, gazdasági előnyt is kovácsolt.

-A kisebbségi lét számunkra nagy kihívás, de egyben nagyszerű esély is, hiszen mi dél-tiroliak híd vagyunk az olaszok és németek között. Ahol különböző kultúrák és vallások találkoznak ott mindig vannak surlódások, ez nálunk is jellemző, nem egymással, hanem egymás mellett élünk, de megtanultuk egyenjogúakként tisztelni a másik felet – magyarázta a dél-tiroli képviselő, aki azt is kiemelte, hogy több évtizedes autonómia után is rendszeresen el kell mondják az olaszoknak, hogy továbbra sem határmódosításra törekednek, csak az önállóságukat akarják élvezni.

Sógor Csaba ennek kapcsán kihangsúlyozta Dél-Tirol területi autonómiája nem egy követhetetlen példa. ”Kisebbségekkel rendelkező országoknak, köztük Romániának is el kell döntenie, hogy nemzetállamban és szegénységben kíván élni, vagy képes nyitni a régiók állama és a jólét fele” – elemezte az erdélyi magyar politikus, aki szerint Romániának csupán gazdasági szempontból is megérné Dél-Tirol példáját követni, ha él ezekkel a lehetőségekkel akkor nem tévedhet olyan útra, ahová a kisebbségi ügyektől elzárkozó Görögország is jutott.