Július 15-17-e között zajlott a Youth Fest, melyet ez alkalommal is a Szilágy Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács (SZIT) szervezett Szilágysomlyó határában, a Broscãria üdülőtelepen. A rendezvény programjában koncertek, civilszervezeti sátortábor (CIVIL ZÓNA), népzenei sátor, szépségverseny (MISS SZIT 2011), bohócok, arc- és testfestők, lángfújók, divat- és harcművészeti bemutatók is helyet kaptak. A szombati nap folyamán egy Interetnikus Fórumon is részt vehettek a fiatalok, ahol Sógor Csaba európai parlamenti képviselő, Seres Dénes parlamenti képviselő és Fuchs Réka pszichológus beszélt a románok és magyarok közötti együttélésről, előítéletekről.

A beszélgetést Seres Dénes parlamenti képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke nyitotta meg, aki elmondta, hogy a fórum elsődleges célja az etnikai, nyelvi, kulturális és vallási sokszínűség népszerűsítése és a különböző nemzetiségű fiatalok közötti baráti kapcsolat kialakítása. Előadásában a kisebbségi törvény kálváriájáról számolt be. Seres kifejtette, hogy a 90-es években kezdődött el a kisebbségekért való küzdelem: „Míg 89-ben egy magyar polgármester sem volt Szilágy megyében, mára 14 vezetővel büszkélkedhetünk”- mondta. A parlamenti képviselő beszédében felhívta a fiatalok figyelmét arra, hogy a több mint 23 százalékos szilágysági magyar kisebbség a kölcsönös toleranciára alapozva a továbbiakban is békésen együtt kell éljen román társaival.

Sógor Csaba európai parlamenti képviselő a multikulturális Európát ismertette a közel száz szilágysági fiatallal. Az erdélyi magyar képviselő kifejtette, hogy a multikulturális társadalom nem csak azt jelenti, hogy több kultúra él egymás mellett, hanem azt is, hogy ezek közül egyik sem domináns, a különböző nemzetiségű emberek ismerik és tisztelik egymás kultúráját. „Amikor Angela Merkel kancellár azt az emlékezetes kijelentést tette, hogy a multikulturalizmus németországi modellje megbukott, akkor tulajdonképpen erre gondolt: a németországi muszlim közösség kultúrája ugyanis soha nem volt egyenrangú a német kultúrával, így a németországi törökök az elkülönülést választották, nem pedig az integrációt. Sokan Európában az integráció szinonimájaként használják a multikulturalizmust, pedig nem az. Az integráció alatt a domináns nemzet ugyanis gyakorlatilag asszimilációt ért, ami nyilvánvalóan ellentétes a kisebbségi közösségek érdekeivel. Ezt mi is érezzük itt Erdélyben” – tette hozzá.

A valódi multikulturalitás tehát az, amikor egyenrangú kultúrák együttéléséről beszélhetünk – hangsúlyozta Sógor Csaba.
- Ebből a szempontból érdekes dolog elgondolkozni azon, hogy hol találkozhatunk valódi multikulturalizmussal Európában. Ha a működő autonómiákat vizsgáljuk, akkor Dél-Tirol, Katalónia vagy az Aland-szigetek esetében azt kell észrevennünk: a multikulturalitás csakis úgy működik, ha szigorú szabályok szerint szervezik az adott társadalom működését. Dél-Tirolban például pontosan meghatározott nyelvi kvóták érvényesülnek a közigazgatásban, Svájcban, ahol négy kultúra él egymás mellett békében többszáz éve, szigorú szabályok vannak az egyes kantonok nyelvi rendszerének, az oktatásnak stb. tekintetében. Belgium példája is érdekes: bár a flamand és vallon kultúra jogilag egyenrangú, Flandriában nem jó vallonként élni és fordítva: a közösségek védik magukat.

Sógor Csaba végül hozzátette, hogy a multikulturalitás modellje tehát akkor működik, ha pontos szabályok és intézmények garantálják a kultúrák egyenrangúságát. A klasszikus liberalizmus szellemében az egyén szabadságára fókuszáló felfogás, a közösségek szerepének lekicsinylése, az interetnikus viszony szabályozatlansága egy deklaratív multikulturalizmust eredményez, amely óhatatlanul a domináns kultúra erősödéséhez, a kisebbségi kultúra háttérbe szorulásához vezet.

Sógor Csaba Szilágy megyei látogatásának zárásaként a szilágysomlyói városnapok nyitórendezvényén is részt vett, ahol a magyarországi testvértelepülésekkel együtt ünneplő közösség körében ugyancsak a multikulturalitás, a békés együttélés fontosságát hangsúlyozta.