Egyöntetűen támogatta az EP az Európai Roma Stratégiát
Folyó év március 8-án, az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésszakán került megvitatásra a leginkább a kelet-közép-európai tagállamokat érintő téma, valamint az ehhez kapcsolódó jelentés: A romák integrációjának európai uniós stratégiája.
A témagazdát, Járóka Lívia EP-képviselőt több éves politikai küzdelem köti a roma-kérdés európai közös ügyként történő elfogadtatásához: a fideszes képviselőasszony régóta szorgalmazza egy egységes megoldást jelentő jogi szabályzó keret kidolgozását.
A vita résztvevői egyetértettek abban, hogy a romák társadalmi integrációjának kérdésköre az Unió minden tagállama számára egyre sürgetőbb feladat, és a megoldást jelentő helyi kezdeményezések támogatását jelölték meg fő alternatívaként, bár leszögezték, hogy a hathatós változások csak is az egységes európai keretstratégia formájában ölthetnek testet.
Vitaindító beszédében Járóka Lívia hangsúlyozta, hogy a stratégiának mind a huszonhét tagállamra ki kell terjednie, a prioritások és a célkitűzések végrehajtásába pedig be kell vonni a tagjelölt országokat, valamint a lehetséges tagjelölteket is. A képviselőasszony a stratégia megvalósulását szolgáló szervezeti működésről szólva kifejtette: a felügyelet, a koordináció és az ellenőrzés feladatát az Európai Bizottságnak kell magára vállalnia, és a testületnek éves jelentést kell benyújtania a Tanács számára az elért eredményekről és az esetleges változtatásokról. A stratégia kivitelezéséhez szükséges pénzügyi eszközöket a különféle uniós alapokból teremtik elő, például a Kohéziós-, a Szociális-, valamint az Európai Mezőgazdasági Alap vonatkozó forrásaiból.
A vita során a különböző frakciók képviselői egyetértettek abban, hogy a jelentés javaslatait a későbbiekben is követendő iránynak tekintik.
A képviselők rávilágítottak a roma-kérdés több részproblémájára. Gál Kinga fideszes képviselő a gyermekek jogát hangsúlyozta a testi és lelki fejlődéshez, de a meleg ételhez és az oktatáshoz is. Bauer Edit, MKP-s felvidéki magyar képviselőasszony szerint külön figyelmet érdemelnek a roma lányok körében gyakori jelenségek: korán elhagyják az iskolapadot, a leánykori anyaság vagy a háztartásban betöltött funkcionális szerep miatt.
Sógor Csaba RMDSZ-es erdélyi magyar képviselő felszólásában a közös felelősség fontosságát hangsúlyozta a roma-kérdés megoldásában:
"A romák kirekesztettségének gazdasági-szociális megközelítésű problémája a közép-kelet-európai államok csatlakozása óta ad okot vitára Európában. Ám ez nem azt jelenti, hogy ez a jelenség ne lett volna ismert azelőtt is. Bár a kapcsolat sohasem volt surlódásoktól mentes a roma közösségek és a velük együtt élő közösségek tagjai között, a kommunizmus után még inkább felerősödtek a feszültségek."
A képviselő véleménye szerint a piacgazdaságra történő áttérés nagy vesztesei éppen a romák voltak, mert eltűntek vagy visszaszorultak azok a tevékenységi formák, amelyek megélhetést nyújtottak ezen közösségeknek. "A felelősség közös… felelősek vagyunk mindannyian, de felelősek önmagukért a roma közösségek, de felelős Európa is, mely eddig nem vett számottevően tudomást a problémáról. Járóka Lívia jelentésének legfőbb mondanivalója, hogy a diszkrimináció tilalmával, annak teljes megszüntetésével távolról sem lehet megoldani ezt az összeurópai problémát - szögezte le Sógor Csaba.
Andor László, a foglalkoztatási és szociális ügyek uniós biztosa, megelégedéssel nyugtázta, hogy a Parlament és a Bizottság munkálatai hasonló irányban haladnak a romák oktatás-, lakhatás- és egészségügyi problémáinak megoldásában, hiszen megtervezettnek tekinthető a romák gazdasági és szociális felemelkedéséhez az út.
Andrey Kovatchev bolgár képviselő hasonlóképpen fogalmazott. Szerinte a közösség felőli teljesítésnek is nagy szerepet kell szánni, hogy a roma közösség tagjai maguk is vegyenek részt házaik építésében,
Balog Zoltán a soros uniós elnökség nevében zárta az ülést: el kell érni, mondotta, hogy a romák az intézkedés tárgyaiból az intézkedés alanyaivá váljanak.
Járóka Lívia jelentéséről március 9-én szavazott az Európai Parlament. Az Európa Unió Tanácsa előreláthatólag júniusi ülésén – még a Magyar Elnökség alatt – elfogadja az Európai Roma Stratégiát.
A vita résztvevői egyetértettek abban, hogy a romák társadalmi integrációjának kérdésköre az Unió minden tagállama számára egyre sürgetőbb feladat, és a megoldást jelentő helyi kezdeményezések támogatását jelölték meg fő alternatívaként, bár leszögezték, hogy a hathatós változások csak is az egységes európai keretstratégia formájában ölthetnek testet.
Vitaindító beszédében Járóka Lívia hangsúlyozta, hogy a stratégiának mind a huszonhét tagállamra ki kell terjednie, a prioritások és a célkitűzések végrehajtásába pedig be kell vonni a tagjelölt országokat, valamint a lehetséges tagjelölteket is. A képviselőasszony a stratégia megvalósulását szolgáló szervezeti működésről szólva kifejtette: a felügyelet, a koordináció és az ellenőrzés feladatát az Európai Bizottságnak kell magára vállalnia, és a testületnek éves jelentést kell benyújtania a Tanács számára az elért eredményekről és az esetleges változtatásokról. A stratégia kivitelezéséhez szükséges pénzügyi eszközöket a különféle uniós alapokból teremtik elő, például a Kohéziós-, a Szociális-, valamint az Európai Mezőgazdasági Alap vonatkozó forrásaiból.
A vita során a különböző frakciók képviselői egyetértettek abban, hogy a jelentés javaslatait a későbbiekben is követendő iránynak tekintik.
A képviselők rávilágítottak a roma-kérdés több részproblémájára. Gál Kinga fideszes képviselő a gyermekek jogát hangsúlyozta a testi és lelki fejlődéshez, de a meleg ételhez és az oktatáshoz is. Bauer Edit, MKP-s felvidéki magyar képviselőasszony szerint külön figyelmet érdemelnek a roma lányok körében gyakori jelenségek: korán elhagyják az iskolapadot, a leánykori anyaság vagy a háztartásban betöltött funkcionális szerep miatt.
Sógor Csaba RMDSZ-es erdélyi magyar képviselő felszólásában a közös felelősség fontosságát hangsúlyozta a roma-kérdés megoldásában:
"A romák kirekesztettségének gazdasági-szociális megközelítésű problémája a közép-kelet-európai államok csatlakozása óta ad okot vitára Európában. Ám ez nem azt jelenti, hogy ez a jelenség ne lett volna ismert azelőtt is. Bár a kapcsolat sohasem volt surlódásoktól mentes a roma közösségek és a velük együtt élő közösségek tagjai között, a kommunizmus után még inkább felerősödtek a feszültségek."
A képviselő véleménye szerint a piacgazdaságra történő áttérés nagy vesztesei éppen a romák voltak, mert eltűntek vagy visszaszorultak azok a tevékenységi formák, amelyek megélhetést nyújtottak ezen közösségeknek. "A felelősség közös… felelősek vagyunk mindannyian, de felelősek önmagukért a roma közösségek, de felelős Európa is, mely eddig nem vett számottevően tudomást a problémáról. Járóka Lívia jelentésének legfőbb mondanivalója, hogy a diszkrimináció tilalmával, annak teljes megszüntetésével távolról sem lehet megoldani ezt az összeurópai problémát - szögezte le Sógor Csaba.
Andor László, a foglalkoztatási és szociális ügyek uniós biztosa, megelégedéssel nyugtázta, hogy a Parlament és a Bizottság munkálatai hasonló irányban haladnak a romák oktatás-, lakhatás- és egészségügyi problémáinak megoldásában, hiszen megtervezettnek tekinthető a romák gazdasági és szociális felemelkedéséhez az út.
Andrey Kovatchev bolgár képviselő hasonlóképpen fogalmazott. Szerinte a közösség felőli teljesítésnek is nagy szerepet kell szánni, hogy a roma közösség tagjai maguk is vegyenek részt házaik építésében,
Balog Zoltán a soros uniós elnökség nevében zárta az ülést: el kell érni, mondotta, hogy a romák az intézkedés tárgyaiból az intézkedés alanyaivá váljanak.
Járóka Lívia jelentéséről március 9-én szavazott az Európai Parlament. Az Európa Unió Tanácsa előreláthatólag júniusi ülésén – még a Magyar Elnökség alatt – elfogadja az Európai Roma Stratégiát.
ESEMÉNYEK
