Horvátország EU-s csatlakozása kisebbségvédelmi kérdések szempontjából is kiemelten fontos
Zágrábban ülésezett 2011. március 3-4. között az Európai Néppárt európai parlamenti Képviselőcsoportjának Bürója, a kihelyezett tanácskozás napirendjén Horvátország Európai Unióhoz való csatlakozásának kérdése szerepelt.
Az eseményen jelen volt Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának elnöke, illetve Viviane Reding az Európai Bizottság alelnöke is, akik elégedetten nyugtázták, hogy Horvátország teljesítette a felvételhez szükséges kritériumok jelentős részét.
Jadranka Kosor horvát miniszterelnök megköszönte az EP támogatását és elmondta, Horvátország legfontosabb külpolitikai feladata az európai integráció beteljesítése. Kihangsúlyozta, mindannyian azon dolgoznak, hogy a még nyitott csatlakozási fejezeteket rövidesen lezárhassák. A délszláv állam jó úton halad afelé, hogy a magyar EU-elnökség alatt befejezhesse a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, ám még mindig olyan súlyos problémákkal kell szembe néznie, mint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a közigazgatás megerősítése vagy az igazságszolgáltatás reformja.
Sógor Csaba, RMDSZ–es európai parlamenti képviselő Horvátország csatlakozását az európai integráció bővítése, valamint a kisebbségvédelmi kérdések szempontjából is kiemelten fontosnak tartja. Az erdélyi magyar képviselő szerint a kisebbségi jogok biztosítása terén Horvátország több tagállam számára is példaértékű lehet.
Horvátország az emberi és kisebbségi jogok magas szintű védelmét biztosítja. Az ország alkotmánya államalkotó tényezőként ismeri el az őshonos kisebbségeket és több jogalkotáson keresztül biztosítja a kétnyelvűséget, az identitás megőrzését és a kulturális autonómiát.
Az ország magyarsága közel száz év alatt, a horvátországi háborús helyzet következményeként, negyedére csökkent. Míg a trianoni békeszerződés után számuk meghaladta a 70 ezer főt, a legutóbbi népszámláláson már a 17 ezres lélekszámot sem érte el a horvátországi magyar kisebbség.
- Ilyen arányú megfogyatkozás egyetlen elcsatolt területen sem tapasztalható. Az EU-s csatlakozás révén a fennmaradásukért folytatott mindennapi küzdelmükben mi is segítségükre lehetünk – fejtette ki Sógor Csaba európai parlamenti képviselő.
Péntek délelőtt Sógor Csaba és Winkler Gyula a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnökével, Jakab Sándorral, a Horvátországi Magyar Kisebbségi Önkormányzatok és Képviselők Országos Koordinációjának társelnökével, Szekeres Péterrel, valamint Pálinkás Krisztiánnal, a HMDK titkárával folytattak megbeszéléseket. A felek tájékoztatták egymást a romániai magyarság, illetve a horvátországi magyar közösség aktuális helyzetéről, továbbá a két európai parlamenti képviselő brüsszeli tevékenységükkel, köztük az európai polgári kezdeményezés adta újszerű lehetőséggel ismertették meg vendéglátóikat.
A horvátországi magyar politikusok rámutattak a horvát kisebbségvédelmi szabályozás gyenge pontjára: bár a jogi környezet rendkívül kisebbségbarát, a büntetések hiánya miatt sok esetben nem kényszeríthető ki a meglévő jogok betartatása.
A felek reményüket fejezték ki, hogy Horvátország hamarosan csatlakozhat az Európai Unióhoz, így a Horvátországban élő magyarok is uniós polgárok lesznek.
Jadranka Kosor horvát miniszterelnök megköszönte az EP támogatását és elmondta, Horvátország legfontosabb külpolitikai feladata az európai integráció beteljesítése. Kihangsúlyozta, mindannyian azon dolgoznak, hogy a még nyitott csatlakozási fejezeteket rövidesen lezárhassák. A délszláv állam jó úton halad afelé, hogy a magyar EU-elnökség alatt befejezhesse a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, ám még mindig olyan súlyos problémákkal kell szembe néznie, mint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a közigazgatás megerősítése vagy az igazságszolgáltatás reformja.
Sógor Csaba, RMDSZ–es európai parlamenti képviselő Horvátország csatlakozását az európai integráció bővítése, valamint a kisebbségvédelmi kérdések szempontjából is kiemelten fontosnak tartja. Az erdélyi magyar képviselő szerint a kisebbségi jogok biztosítása terén Horvátország több tagállam számára is példaértékű lehet.
Horvátország az emberi és kisebbségi jogok magas szintű védelmét biztosítja. Az ország alkotmánya államalkotó tényezőként ismeri el az őshonos kisebbségeket és több jogalkotáson keresztül biztosítja a kétnyelvűséget, az identitás megőrzését és a kulturális autonómiát.
Az ország magyarsága közel száz év alatt, a horvátországi háborús helyzet következményeként, negyedére csökkent. Míg a trianoni békeszerződés után számuk meghaladta a 70 ezer főt, a legutóbbi népszámláláson már a 17 ezres lélekszámot sem érte el a horvátországi magyar kisebbség.
- Ilyen arányú megfogyatkozás egyetlen elcsatolt területen sem tapasztalható. Az EU-s csatlakozás révén a fennmaradásukért folytatott mindennapi küzdelmükben mi is segítségükre lehetünk – fejtette ki Sógor Csaba európai parlamenti képviselő.
Péntek délelőtt Sógor Csaba és Winkler Gyula a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnökével, Jakab Sándorral, a Horvátországi Magyar Kisebbségi Önkormányzatok és Képviselők Országos Koordinációjának társelnökével, Szekeres Péterrel, valamint Pálinkás Krisztiánnal, a HMDK titkárával folytattak megbeszéléseket. A felek tájékoztatták egymást a romániai magyarság, illetve a horvátországi magyar közösség aktuális helyzetéről, továbbá a két európai parlamenti képviselő brüsszeli tevékenységükkel, köztük az európai polgári kezdeményezés adta újszerű lehetőséggel ismertették meg vendéglátóikat.
A horvátországi magyar politikusok rámutattak a horvát kisebbségvédelmi szabályozás gyenge pontjára: bár a jogi környezet rendkívül kisebbségbarát, a büntetések hiánya miatt sok esetben nem kényszeríthető ki a meglévő jogok betartatása.
A felek reményüket fejezték ki, hogy Horvátország hamarosan csatlakozhat az Európai Unióhoz, így a Horvátországban élő magyarok is uniós polgárok lesznek.