Gernyeszegen a nőszövetség tagjaival találkoztak az RMDSZ politikusai. „Ha valamilyen ügyet komolyan és tisztességesen kell elintézni, azt mindig a nőkre kell bízni” – bókolt a jelenlévő hölgyeknek Kelemen Attila megyei elnök, aki ezt követően Frunda Györgynek adta át a szót, aki visszaigazolta politikus kollégája mondottait a nők problémakezelő készségéről.

„Az utóbbi 17 év legfontosabb választására készülünk. Persze, ha ezt politikus mondja, sokan kételkednek a szavában, hiszen gyakran hallani, hogy mindig a soron lévő megmérettetést minősül a legfontosabbnak. November 25-én azonban nem a pártpolitikai elképzelések versengenek egymással. A magyarság számára sokkal komolyabb a tét. Eldől, lesz-e, aki az érdekeit képviselje Brüsszelben, vagy nem” – hangsúlyozta Gernyeszegen az RMDSZ listavezetője.

Sógor Csaba szenátor a nőszövetségi tagoknak a keresztény értékelvű politizálás alapjairól beszélt: a bizalomról, szeretetről, megbocsátásról, elfogadásról és összefogásról. A továbbiakban pedig a nők, az anyák által gyermekeikre átörökített legfontosabb értékről, az anyanyelv átadásáról és tanításáról szólt. „Azt sem kell elfelednünk, hogy valamennyi általunk szorgalmazott autonómiaforma csupán eszköz arra, hogy anyanyelvünket használhassuk, azt a nyelvet amelyet az anyatejjel szívtunk magunkba” – mutatott rá az RMDSZ EP-képviselőlistájának második helyezettje.

„Sokan gondolják most azt, eljött a boldog többpártiság ideje, itt az alkalom a megmérettetésre. Én azt mondom, nem jött el az az idő. A magyarságnak ehhez nincs elég szavazata. Nekünk nem egymással, hanem a többségi nemzettel kell továbbra is megmérettetnünk, a különböző véleményeknek pedig a Szövetségen belül kell hangot adnunk. Kifelé mindig az egységet kell felmutatnunk, hogy ne veszítsük el azt, amit eddig elértünk” – hangsúlyozta Szászrégenben Markó Béla szövetségi elnök.

Kelemen Attila európai parlamenti képviselőként képzeletbeli stafétabotot nyújtott át Frunda Györgynek és Sógor Csabának. Ezzel együtt azt is elmondta, kollégáinak nem lesz könnyű Brüsszelben érvényt szerezniük a romániai magyarság jogainak, mert Európa nem mindig érzékeny azokra a kérdésekre, amelyek bennünket foglalkoztatnak, a kisebbségvédelem terén pedig még sok tennivaló van az európai közösségi szintjén.

A Bolyai Egyetem ügyének EP-ben való előterjesztéséről Kelemen Attila elmondta, bár az RMDSZ aláírásgyűjtése nem járt sikerrel – a Romániának megfogalmazott uniós ajánláshoz szükséges 395 aláírásból csupán 215 gyűlt össze -, mégis sikerült elérni azt, hogy az európai törvényhozó testületben sokat beszéltek az önálló magyar egyetem ügyéről.