A tömbmagyarság érezi a védettséget, de a szórványra is gondolnunk kell - Sógor Csaba szenátor és Tánczos Barna államtitkár Udvarhelyszéken, az RMDSZ-karavánnal

2007-11-21

Parajdtól két külön útvonalat járt be az RMDSZ kampánykaravánja. Sógor Csaba szenátor és Tánczos Barna államtitkár előbb Alsósófalván, Atyhán, Etéden, Énlakán, majd Szentábrahámban találkozott a magyar választókkal.


„Olyan bátrak vagyunk mi, itt a Székelyföldön. Nem tartunk attól, hogy gyermekeink magyar oktatatása megszűnhet, hogy intézményeinkről lekerülhetnek a kétnyelvű táblák, hogy megtilthatják azt, hogy magyarul énekeljünk. A tömbmagyarság érzi a védettséget. Ott, a szórványban azonban kétszer is meggondolja a magyar ember, hogy vajon megszólaljon-e. Rájuk is gondolnunk kell, mert nem hagyhatjuk őket politikai képviselet nélkül” – mondta Etéden Tánczos Barna szállításügyi államtitkár, aki egyetemista élményét osztotta meg a hallgatósággal. Többségiként ekkor tapasztalta meg, mit jelenthet szórványban élni, ahol nem erős, védett közösségben élnek a magyar emberek.

Az udvarhelyszéki látogatás első öt településén a székely gazdák aggodalmát meghallgatva Sógor Csaba, az RMDSZ EP-képviselő-listájának második helyezettje arról beszélt, hogy az uniós életforma, amelyet 11 hónapja itthon is igyekszünk megszokni, nem mindig kíméletes, de előnyünkre fordíthatjuk, ha rendelkezünk a megfelelő tudással. „Az új honfoglalás azt is jelentheti, hogy a székely közösségek áttérnek a pályázatíró életformára. Olyan magyarlakta helyeken is jártunk az országban, ahol az új életforma sok pénzt hozott már a közösségnek. Voltak viszont olyan vidékek is, ahol lassú léptekkel történik az új életforma Annak idején, az őseinknek a nomád életmódról kellett lemondaniuk ahhoz, hogy letelepedhessenek az új hazában. Nekünk ezúttal tudással, változni és változtatni akarással kell elfoglalnunk az új hont, Európát” – hangsúlyozta Sógor Csaba szenátor.

„Bukaresti egyetemistaként értettem meg először azt, milyen is lehet a szórványmagyarság élete. Tüntetésen vettem részt egy egész csoport egyetemista társammal. Nagyon haragudtunk az akkori kormányra, hangoskodtunk, kiabáltunk, le akartuk váltani az akkori vezető tisztségviselőket” – mesélte Tánczos Barna szállításügyi államtitkár diákkori emlékét az etédi fórumozóknak. „A tömeg közepén erősnek, védettnek éreztük magunkat, nem féltünk semmitől. Még azoktól a csendőröktől sem, akik sisakosan és gumibotokkal bekerítettek minket. Amikor eldöntöttem, hogy kiszállok a tüntetésből, és a tömeg szélére merészkedtem, azt vettem észre, hogy ott már halkabbak az emberek, nem kiabálnak, kissé félnek is a gumibotos csendőröktől. Õk, az első sorban állók biztosították a védelmet a többieknek. Azt hiszem, a szórványban élő magyarok ugyanilyen védelmet biztosíthatnak a tömbben élőknek, jobban érzik, mit jelent a közösségi érdek szellemében cselekedni. Ezért is gondolom azt, hogy november 25-én nem hagyhatjuk őket védtelenül, politikai képviselet nélkül” – hangsúlyozta az udvarhelyszéki választóknak Tánczos Barna szállításügyi államtitkár, aki a továbbiakban azt is elmondta: tiszteli azokat a politikus kollégáit, akik a szervezeten belülről próbálják megváltoztatni a megújuló Szövetséget, és nem kívülről, az RMDSZ-t meggyengítve próbálják megsemmisíteni azt, amit a szervezet 17 év alatt elért.

Az RMDSZ két politikusa az udvarhelyszéki karaván-nap délutánján Székelykeresztúron, Siménfalván, Kobátfalván és Nyikómalomfalván járt.

A székelykeresztúri lakossági fórum egyik felszólalója szerint a magyarság széthúzása azt eredményezheti, hogy „új honvesztéssé” válik az új honfoglalás – nem lesz képviselője Brüsszelben a romániai magyarságnak. „Bízom abban, hogy az emberek tudják, az nem felmutatott eredmény, ha valaki kiáll egy pulpitus mögé, és elmondja, hogy ő a legnagyobb magyar. A munkához csapat kell, egy ember egymagában semmit nem tud elérni” – válaszolta a választói hozzáfűzésre Tánczos Barna szállításügyi államtitkár.

Sógor Csabától Nyikómalomfalván azt kérdezte az egyik fórumozó, mit tud tenni az RMDSZ két vagy három képviselője az Európai Parlamentben? A Szövetség EP-listájának második helyezettje egy Európa tanácsi példával magyarázta el, hogyan lehet a hazai érdekeket eredményesen képviselni egy európai intézményben. „Nemcsak plénumban való felszólalást jelent az EP-képviselő munkája, hanem lobbizást is. Ennek jó példája, hogy az RMDSZ EP-listavezetője, Frunda György közbenjárására a volt finn kulturális miniszter, az Európa Tanács tagja eljött látogatóba a moldvai csángókhoz. Az európai politikus a látogatásáról jelentést írt, ennek alapján pedig az ET ajánlást fogalmazott meg Romániának, hogy a csángó gyermekek számára tegye lehetővé a magyar nyelv fakultatív oktatását. Ma a csángó gyermekek magyarul tanulhatnak” – hangsúlyozta Sógor Csaba, aki szerint a közös érdekeink képviseletét az EU-intézményekbe csupán rátermett, gyakorlott, együttműködésre képes politikusokra érdemes bíznunk.

Kobátfalván az iskolaigazgató megköszönte az RMDSZ szenátorának, Sógor Csabának, hogy gondol a vidéki iskolák éltanulóira is, akiknek évente könyvutalvány ajánl fel. Az igazgató azt is elmondta, nemrég az iskola 4 milliárd régi lej értékű támogatást is kapott felújításra, karbantartásra.

Az udvarhelyszékiek a november 25-i választások lehetséges kimeneteléről is érdeklődtek. Az ország egyetlen választókörzetet - mondta Sógor Csaba, aki szerint akár egy etédi szavazat is eldöntheti, lesz-e képviseletünk Brüsszelben.

„Történelmünk folyamán sokszor az döntötte el egy csata kimenetelét, hogy a székelyek ki mellé álltak” - emlékeztetett a szállításügyi államtitkár a kobátfalvi fórumon, majd hozzátette, reméli, a józan ész és az összefogás a november 25-i székely szavazatokat eredményezi.