Dr. Schöpflin György volt Sógor Csaba vendége

2011-01-16

Második állomásához érkezett a Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő által kezdeményezett Európai Beszélgető Estek, amelynek ezúttal is a kolozsvári Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely adott otthont. A tavalyi év novemberében indult program vendége ezúttal Dr. Schöpflin György európai parlamenti képviselő volt, aki 2010. január 14-én, „Magyar országimázs: alkotmányozás, médiatörvény, határon túli magyarok” címmel tartotta meg előadását.


Az est házigazdája, Adorjáni Dezső evangélikus püspök üdvözlő szavai után Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője a beszélgetéssorozat céljairól számolt be. Kihangsúlyozta: azzal a szándékkal szervezik az Európai Beszélgető Esteket, hogy közelebb hozzák Európát, az Európai Uniót az erdélyi magyar közösséghez, illetve, hogy Erdélyt és az itteni magyarságot az Európai Unió más országából érkező képviselőkkel is megismertessék.

Előadásában Dr. Schöpflin György arról tájékoztatta a közönséget, hogy Magyarország alkotmánya szerkezetileg nem változott a kommunista rendszer kezdetei óta. Véleménye szerint a magyarországi rendszerváltás nem hozott érdemi változást e téren, ezért a jelenlegi alkotmányozási folyamat gyakorlatilag a rendszerváltás beteljesülésének tekinthető. A nemrég megszavazott és a nyugati sajtóban nagy visszhangot keltő magyar médiatörvény kapcsán Schöpflin kijelentette, hogy a média, működése által egyfajta külön hatalmi ágat képvisel az államon belül, a kormánynak pedig kötelessége ezt a hatalomgyakorlást a köz javának érdekében szabályozni. A képviselő elmondása szerint a törvény az érvényben levő európai médiatörvényekből merítkezik, az ellene beindult sajtólavinát pedig az európai baloldal útkeresésének eszközeként látja, amely számára a médiatörvény kiváló ürügy volt, hogy politikai ellenfeleire csapást mérjen.

Az előadás harmadik témájával, a határon túli magyarok helyzetével kapcsolatosan Schöpflin úgy vélekedett: a mindenkori magyar kormány feladata, hogy a határon kívül, a  magyar kisebbségi sorsban élőkkel éreztesse törődését. „Szeretném, ha elindulna egy folyamat, amely által a határon túli magyarok egyenlő félként jöhetnek Magyarországra. Ennek a folyamatnak egy rendkívül fontos állomása a könnyített honosítási eljárás” – nyilatkozta a képviselő. Ugyanakkor megemlítette a franciák „frankofón” ötletét, amelynek vázára egy magyar változatot lehetne felépíteni:  létre lehetne hozni egy „hungarofóniát”, amely  lehetővé tenné a nagy magyar beszélgetést, függetlenül attól, hogy ki milyen szinten beszéli a magyar nyelvet, létrejöhetne egy  határokon átívelő magyar tudat.

Az előadást követő beszélgetés során a két képviselő,  a hallgatóság kérdéseire válaszolva elutasította azt a véleményt, mely szerint a Európai Unió magyar elnöksége nem tartja szem előtt a kisebbségi kérdést. A témára Sógor Csaba reflektált részletesebben, elmondva, hogy az EU-elnökség idején Magyarország legfontosabb feladata, hogy a lehető leghatékonyabban együtt dolgozzon a többi tagállammal és összehangolja azok minisztereinek, kormányainak a munkáját.



-Számos olyan kérdés szerepel az Unió jogalkotási programjában, amelyeket a magyaroknak is tovább kell vinni és napirenden kell tartani. Megfelelő munkával elnöksége alatt Magyarország is erősítheti saját szerepét az európai integrációban, ezért fontos, hogy saját nemzeti érdekének képviselete mellett a más országokkal való közös munkára is elegendő figyelmet fordítson.  Az elnökség idején Magyarországnak egy olyan környezetben kell dolgoznia, ahol a többség nem kellően érzékeny a kisebbségvédelmi témákra, ezért a kisebbségi ügyet csomagolva érdemes tálalni – hangsúlyozta az erdélyi magyar képviselő, aki szerint ebben a félévben Magyarországnak lehetősége van olyan tőkét felhalmozni, amely segítheti a jövőbeni kisebbségvédelmi munka előrehaladását.

Erre lehetőséget biztosít a hamarosan útjára induló Duna Régió Stratégia is, amely szorgalmazza a határokon átnyúló együttműködést és a közös érdekek mentén való egyeztetést. Martonyi János magyar külügyminiszter korábbi nyilatkozatára hivatkozva - mely szerint azért nem szabad lemondanunk a kulturális és nyelvi sokszínűségről, mivel ez nem csupán erőssége Európának, hanem kreativitást is jelent - Sógor Csaba esélyt lát arra, hogy úgy a Duna Régió Stratégiában, mint más uniós programokban is megjelenhetnek a kisebbségi érdekek.

Sógor Csaba kihangsúlyozta: a kisebbségvédelmi témákat a magyar-román kapcsolatok miatt is óvatosan kell érinteni. – Hosszú idők után jelenleg jó úton halad Románia és Magyarország  együttműködése, de vannak olyan kényes témák, mint a közös történelmi múltunk megítélése, vagy akár a területi és kulturális autonómiák, amelyek a két ország kapcsolatában könnyen törést hozhatnak. Akkor tudunk kisebbségvédelmi témákban is sikeresek lenni, ha meg tudjuk őrizni a párbeszédet. Az új oktatási törvény rendelkezései is a megfelelő párbeszéd során történt meggyőzés eredményének tekinthetők - magyarázta Sógor Csaba.

Fotógaléria