Az Európai Parlament (EP) Brüsszelben tartott plenáris ülésén a képviselők az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának következő, márciusi üléséről vitáztak.

A vita célja az Európai Unió és az EP közös, az emberi jogi kérdésekről szóló álláspontjának kialakítása volt. Ez a kérdés sok szempontból érinti az erdélyi magyar közösséget is, egy egységes európai kisebbségvédelmi kerettörvény hiányában az emberi jogi állásfoglalások tartalmazzák a kisebbségek jogaira vonatkozó javaslatokat.

Az EP-vita során Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő kihangsúlyozta, hogy az EU, mint az emberi jogokat magas szinten biztosító államok közössége, egyértelműen állást kell foglaljon az emberi jogi jogsértések ellen, a világ bármely pontján is történ jenek azok. Ugyanakkor az európai döntéshozók a fejlődő államokban tapasztalható, sokszor elszomorító helyzetek mellett a fejlett államokban előforduló jogsértéseket is figyelemmel kell kövessék.

A képviselő az ENSZ Közgyűlésének 1992. december 18-án elfogadott Nyilatkozatára hivatkozott, mely a nemzeti, etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szól. E nyilatkozat mondja ki, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek mindenféle beavatkozás vagy diszkrimináció nélkül használhatják nyelvüket a magán- és a közszférában egyaránt. „Ez a pont jelenleg az Unió nem egy tagállamában szenved csorbát, így mindenféleképpen indokoltnak tekinthető, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa a fejlett, demokratikus országokban tapasztalható problémákat se hagyja szó nélkül” – mondta Sógor Csaba a plenáris ülésen.

Az erdélyi magyar képviselő szerint az Európai Unió megoldást kell találjon a hasonló helyzetek megelőzésére és olyan rendelkezéseket kell hoznia, melyek által az egész világ számára példamutató módon kezeli területén az emberi és kisebbségi jogok terén előforduló visszásságokat.