2010-11-27

A téma aktualitását az Európai Bizottság által a múlt héten bemutatott agrárpolitikai tervezet biztosította, amely a Közös Agrárpolitika (KAP) jelenlegi rendszerének módosítására tett javaslatot. Az est meghívottja Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő volt, aki a magyar néppárti delegáció mezőgazdasági „témafelelőse”.

A beszélgetést Fehér Attila evangélikus egyházkerületi főtanácsos üdvözlő szavai indították, majd Sógor Csaba bevezető beszédében az európai parlamenti képviselők munkájának sokrétűségéről beszélt.

„Míg itthon leginkább a kisebbségi jogok védelmében kifejtett munkánkat ismerik, ott, Brüsszelben szakbizottságokban, szakpolitikai kérdések megvitatásával is foglalkozunk, ez a munka pedig az egész Európai Unióra, így ránk, erdélyi magyarokra, is kihat” – mondta az RMDSZ európai parlamenti képviselője. Sógor Csaba emlékeztetett arra is, hogy a legújabb statisztikák szerint európaszerte egyre kevesebben dolgoznak a mezőgazdaságban, Romániában 41 százalékkal csökkent az ágazat által foglalkoztatott személyek száma az elmúlt tíz évben, miközben az agrárjövedelmek 33 százalékkel nőttek. Ezért „ez a téma itthon és Európa minden sarkában ugyanolyan fontossággal bír, különös tekintettel arra, hogy országonként külön-külön nehezen állnánk meg a helyünket a globális versenyben”.

Glattfelder Béla szintén globális szempontból tárgyalta a mezőgazdasági termelés problémakörét, kiemelve, hogy a növekvő népességszámmal együtt nő az élelmiszerfogyasztás és a vele járó energiafogyasztás is. Ez egy világszintű élelem-, víz- és energiaválsághoz vezet majd az elkövetkező évtizedekben és fennáll annak a veszélye is, hogy 2050-re a Föld minden második lakója éhinségben szenvedjen. Effajta pesszimista meglátások kontextusában érkezik az EU új közös agrárpolitikai tervezete, amely csökkentett költségvetést irányoz elő az egész szektor számára, ám valószínűsíthető, hogy az új tagállamok ettől függetlenül, ha kevéssel is, de több támogatást kapnak, mint eddig. Glattfelder ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy ezzel párhuzamosan az élelmiszerárak várhatóan növekedni fognak, így a támogatási hiányt a piac fogja valamelyest kompenzálni.

Az előadáson szó esett a genetikailag módosított szervezetek (GMO) mezőgazdasági felhasználásáról is. A magyarországi EP-képviselő arról tájékoztatott, hogy habár éles vita van az ügy kapcsán, a GMO-k használata széleskörben elfogadott gyakorlat világszerte, számos közhasználatú növényt (kukorica, szója, gyapot) már most is ezzel az eljárással termesztenek nagyon szigorú technikai és élelmiszervédelmi előírások mellett. Uniós szinten még nem született döntés a GMO-k kérdésében, ezért a tagállamok önmaguk dönthetnek ezek engedélyezéséről. Glattfelder ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy e témában minden tagállamban létezik egy-egy engedélyező testület, melyek európai szinten egyeztetnek és tekintettel vannak az európai szintű egészség-, minőség- és élelmiszervédelmi előírásokra.

Az eseményt Sógor Csaba szavai zárták, aki kiemelte, hogy az Európai Parlamentben a magyar képviselők nem csak olyan nemzetpolitikai kérdésekben működnek együtt, mint például a szlovák nyelvtörvény bírálata, hanem szakpolitikai kérdésekben is eredményes munkát végeznek. Példaként a 2008-as borreformot említette, ahol négy szavazatos többséggel fogadták el azt a törvénytervezetet, mely megengedi az északi bortermelőknek saját boraik minőségének javítását. Ez azoknak a magyar és erdélyi borászoknak kedvez, akik bortermő vidékeik éghajlatából adódóan eleve hátrányos helyzetben vannal déli (spanyol, portugál, görög, román) társaikkal szemben.