2010-11-14

A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egye­sület és a Fábián Ernő Népfőiskola szervezésében Sógor Csaba európai parlamenti képviselő Autonómia Tibetben és Székelyföldön címmel tartott előadást 2010. november 13-án, 17 órától a kovásznai Művelődési Házban.

Amint az ismert, a Dalai Láma meghívásának eleget téve Sógor Csaba 2010. szeptember 1-4. között Indiában járt, ahol a száműzetésben élő tibeti kormány megalakulásának 50. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen vett részt.  Egy vetített képes előadással erről az eseményről és az indiai menekült táborban szerzett tapasztalatairól, illetve a tibetiek autonómia törekvéseiről számolt be az EP-képviselő hétvégén a tibetológia atyjának, Kőrösi Csoma Sándornak a szülőfaluja mellett lévő településen.

Sógor Csaba előadásában kifejtette: a Dalai Láma és a tibeti menekültek tudatosan készülnek az autonómiára, fel vannak készülve arra, hogy akár holnap visszatérhetnek Tibetbe, önrendelkezési hatáskörrel.  Önálló kormányuk van és saját intézményesített rendszert tartanak fent, amely az autonómia működtetését bármikor kézbe veheti.  A tibetiek autonómia-törekvései nem csupán a Dalai Lámán keresztül valósulhatnak meg, hiszen létezik egy másik potenciális megoldása, nevezhetnék akár B-tervnek is, amelyet a XVII. Karmapa személye rejt magában. Õ az egyetlen olyan reinkarnáció, amelynek a létezését Kína és a Dalai Láma is elismeri, éppen emiatt a kínaiak és tibetiek kapcsolatának a Karmapa lehet majd az alapja.

Tibet autonómiájának az is előnyére válhat, hogy Kínában már létezik két olyan város – Hongkong és Makaó- amely nagyfokú autonómiát élvez. Különleges Igazgatású Területként mindkét város független Kínától, csupán a hadügyekben és a külügyekben kell egyeztetniük. Sógor  Csaba kifejtette, nagyhatalmi törekvései tükrében Kínának elemi érdeke az, hogy az emberi jogokat is biztosítsa.

-Nem elképzelhetetlen, hogy a két város után Tibet is autonómiához juthat, ha Kína felismeri, hogy a tibeti nép nem függetlenségre, hanem egy valóban tartalmas politikai autonómiára törekszik az ország területi integritásának tiszteletben tartásával – magyarázta Sógor Csaba.

A székelyföldi önrendelkezés esetében is még azért folyik az igyekezet, hogy megértessük: az ország integritását nem veszélyezteti az autonómia, egyszerűen egy olyan eszköz, amely a békés egymás mellett élés feltételeit megteremti. –Amikor párbeszédet folytatunk, le kell győznünk a románok félelmeit. Meg kell magyarázzuk nekik, hogy gazdaságilag is jövedelmező egy adott országon belül egy autonóm terület működése – fejtette ki a képviselő. Sógor Csaba szerint a székelyföldi önrendelkezés felé fontos lépést jelentene a különböző intézmények decentralizációja is, hiszen így bizonyos szinteken már gyakorolható lenne a helyi szintű döntéshozatal. 

„Az autonómia megszerzéséhez nem elegendő politikai harcokat vívni, ehhez az is szükséges, hogy éljünk mindazokkal a törvényi lehetőségekkel, amelyek magyar identitásunk megőrzését szolgálják” – hangsúlyozta a képviselő.