2010-11-14

Kolozsvárott szervezték meg idén, november 11-14. között a Kárpát-Medencei Fiatal Politológusok Konferenciáját, amelynek központi témája a magyar érdekérvényesítés Európa közepén az integráció, a stratégiai partnerségek és a határon túli magyarok függvényében. A  rendezvényt első alkalommal szervezik teljességében Magyarország határain kívül.

A konferencia nyitónapján, csütörtökön Prőhle Gergely, a magyar Külügyminisztérium helyettes államtitkára vázolta a jövő évi magyar EU-elnökség prioritásait, bemutatva azokat az irányvonalakat, amelyek mentén érvényesíteni lehet a magyar érdekeket. A nap második előadásán Bakk Miklós, Szász Alpár Zoltán és Bodó Barna politológusok, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem, illetve a Sapientia EMTE Természettudományi és Művészeti Karának oktatói az erdélyi magyar közösségépítés történetét és modelljeit ismertették.                        

Pénteken a magyar-román viszony román szempontból való áttekintésére került sor: Gabriel Bãdescu és Gabriel Andreescu politológusok, valamint Ovidiu Pecican történész elemezték a román fél államközi és kisebbségi politikáját. Délután ugyanezt a partnerséget magyar szempontból értelmezte Füzes Oszkár, Magyarország Romániai Nagykövete, Sógor Csaba, európai parlamenti képviselő (RMDSZ) és Horváth István, szociológus.

Az előadáson Horváth István bemutatta a két állam, Magyarország és Románia viszonyát a rendszerváltás utáni első évtizedben, míg Füzes Oszkár a jelenlegi állapotot és a két ország irányvonalait ismertette.

Sógor Csaba EP-képviselő európai vonatkozásban beszélt a magyar-román partnerségről. Véleménye szerint az Európai Unióban, amely egy egységes Európára törekszik, nem elegendő, ha csupán a szomszéd országokkal találjuk meg a közös irányvonalakat, hanem a többi tagállammal is együtt kell működni. Az egyes országoknak hasonló problémákkal kell szembenézniük mezőgazdasági, környezetvédelmi, energiahatékonysági, szociális vagy éppen kisebbségvédelmi kérdésekben. Példaként említette a Duna Stratégiát, amelynek a kidolgozásához a Duna-menti országok zökkenőmentes együttműködésére van szükség, valamint szót ejtett arról is, hogy kisebbségi kérdésekben akár a lengyelek is partnereink lehetnének.

– Nem lehet csak kisebbségi vagy csak stratégiai kérdésekben együttműködni, arra kell törekednünk, hogy mindkét téren partnerek legyünk – hangsúlyozta a képviselő. Sógor Csaba szerint akkor sem szabad lemondanunk alapvető jogainkról, ha a román politikum nem nyitott további kisebbségi érdekeket védő jogszabályok elfogadására. –Meglehet, hogy ezek a törekvéseink a stratégiai partnerséget beárnyékolják, de ennek tudatában is tovább kell küzdenünk a decentralizációért, az oktatási törvényért,  az autonómiáért vagy éppen a kisebbségvédelmi törvényért – fejtette ki Sógor Csaba.

Sógor Csaba szerint bár Románia a maga sajátos történelmi, politikai és gazdasági fejlődése következtében lemaradt a nyugattól, nem lehetetlen az ország felzárkozása. “Tanulnunk kell a hibáinkból és gyakorolnunk kell a nyugaton bevált példákat. Mindehhez a jó partnerségi kapcsolatok is segítséget nyújthatnak” – véli a képviselő.

Sógor Csaba előadása során hangsúlyozta: csak akkor lehet erős magyar-román partnerséget kialakítani, ha úgy a határon túl, mint Erdélyben, megvalósul egy erős magyar-magyar együttműködés is”.

Az utolsó napon, vasárnap Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára a magyar állam nemzetpolitikai koncepcióját mutatta be, majd Kovács Péter (RMDSZ) és Gergely Balázs (EMNT) vitázott az erdélyi magyar politikai képviseletről, végül pedig a nemzeti érdek és európai identitás összefüggéseiről beszélgetett Egyed Péter és Salat Levente.