Strasbourgban, az Európai Parlament októberi plenáris ülésén többek között a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évének eddig elért eredményeit, valamint az EU-ban a faji és etnikai származással kapcsolatos adatbázisok létezését elemezték ki közös vita alapján a képviselők.

Alább közöljük Sógor Csaba RMDSZ-es EP képviselő hozzászólásait:

"Elnök Asszony!

1992-ben az ENSZ október 17-ét a szegénység világnapjának nyilvánította. A világszervezet 2000-ben arra kötelezte el magát, hogy 15 év alatt a felére csökkenti a súlyos szegénységben élők arányszámát. A határidő kétharmadánál tartunk: a helyzetfelmérés alapján kénytelenek vagyunk elismerni, hogy a számadatok riasztóak, elmaradunk a mutatók mögött. Pedig az igény, az elvárás nagy: az EU-ban a lakosság 73%-a az országában egyre terjedő szegénységet a legfőbb problémának tekinti, a polgárok 89%-a azonnali megfékezést szolgáló cselekvést igényel, 74% pedig elvárja, hogy az EU fontos szerepet töltsön be a szegénység felszámolásában. Ezzel szemben az utóbbi két évben 6 millió EU-polgár veszítette el a munkahelyét, a gyerekszegénység pedig egyre nagyobb méreteket öltött.

A foglalkoztatást a szegénység elleni küzdelem leghatékonyabb eszközeként ismerjük ugyan, hivatkozunk is rá, de a Jean Monnet által megfogalmazott szociális európa-modelljét háttérbe szorították a gazdasági érdekek.

A gazdasági fejlődés célja az állampolgárok jólétének biztosítása, de hatékony szociális intézkedések, a szegénység jelenlegi szintjének drasztikus csökkentése nélkül azonban ez mit sem ér. A szociálpolitika persze elsősorban a tagállamok feladata és egyben felelőssége, mégis azt gondolom, hogy a nyílt koordináció módszerének fokozottabb igénybevételével és a bevált gyakorlatok cseréjének elősegítésével közösen kell válaszokat találnunk a legégetőbb kérdésekre."

"Elnök Úr!

"Az etnikai alapú diszkriminációt egyértelműen tiltja az európai és a nemzetközi jog, mégis sokszor felmerül a gyanú, hogy egyes tagállamok burkoltan hátrányosan megkülönböztetik a területükön élő kisebbségeket. Én most nem a burkolt diszkriminációról szeretnék szólni, hanem egy olyan létező törvényre hívnám fel képviselőtársaim figyelmét, mely nyíltan hátrányos helyzetbe sorol egy nemzeti kisebbségi közösséget. Bár az új szlovák kormány jó irányban módosította az államnyelv védelméről szóló törvényt, továbbra is szerepelnek benne a pénzbüntetések, a jogszabály így tökéletesen alkalmas a nem szlovák anyanyelvű állampolgárok megfélemlítésére és bizonytalanságban tartására. Arra szeretném kérni az Európai Parlamentet, és az Európai Bizottságot, hogy minden, az Unió területén előforduló etnikai vagy faji diszkriminációra alkalmas gyakorlatot vegyünk górcső alá, és ítéljünk el."