Egy évvel ezelőtt indította útjára Hargita és Kovászna megye az Összetartozunk elnevezésű programot, amely azzal a céllal jött létre, hogy a szórványban élő magyar közösségek indentitástudatának erősítése érdekében, a székelyföldi tömbmagyarság is felellőséget vállaljon. A program keretében az elmúlt év folyamán a két székelyföldi megye főként kulturális téren támogatta a szórványmagyarságot, illetve szakmai konferenciákat és továbbképzéseket is rendszerint szervezett.

A konferencián tartott beszédében Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő kiemelte: a tömbmagyarság minden magyarért felelős, a szórványban élőkért és a csángókért is. Az EP képviselő elmondta, az anyaországnak és Székelyföldnek gazdasági érdeke is, hogy erős szórvány magyar közösségek legyenek. 

„A szórványban élőknek fontos tudniuk, hogy milyen az anyaországi és a székelyföldi hozzáállás a kistömben élő magyarokhoz. Egy kiszámítható nemzeti támogatásra van szükségük ahhoz, hogy identitásukban erősek maradhassanak” – hangsúlyozta a képviselő, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy minél több szinten intézményesíteni kell a szórványközösségeket, hogy legyenek olyan szervezetek, egyesületek és alapítványok, amelyek összefogják és támogatják őket. 

Az esemény fővédnöke Markó Béla volt, aki köszöntőjében elmondta: szórványban magyarnak lenni éppen olyan, mint Bukarestben magyarként kormányozni: 7 százalékból kell előnyt kovácsolni. „A két székely megye szolidaritása azt mutatja, hogy Székelyföld belső anyaországi szerepet vállalt a szórványmagyarságért. Ez a szolidaritás kell ahhoz, hogy erősek lehessünk” – mondta az RMDSZ elnöke. 

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke köszöntő beszédében hangsúlyozta: mindenki, aki Erdélyben magyarnak vallja magát, az összetartozik. „Nem csak mi segíthetünk a szóványmagyarságnak, hanem ők is nekünk. Aranyosszék, a mezőség vagy a bánság magyarjai megtaníthatják nekünk azt, hogy más népek tengerében élve, hogyan lehet mégis magyarnak megmaradni” – fejtette ki a tanácselnök. 

Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja arról számolt be a konferencia résztvevőinek, hogy a mostani magyar kormány újragondolja a szórványstratégiáját, olyan programokat szeretnének, amelyek hatékonyan támogatják a magyar identitás megőrzését. A főkonzul szerint szükség van arra, hogy a nagyközösségek támogassák a kisebb közösségekben élő magyarokat, egyfajta kárpát-medencei civil hálózatot kellene kiépíteni.

Fodor Dóra, a Tordai Jósika Miklós Általános Iskola igazgatónője a konferencián arra figyelmeztetett, hogy a magyarok megmaradásának alapfeltétele az anyanyelvi oktatás. Kihangsúlyozta, pár éven belül egy szórványközpontot akarnak létrehozni Tordán, amely összefogná az aranyosszéki magyarságot. 

Lakatos András, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke, bemutatta az RMDSZ szórványközösségekre irányuló támogatáspolitikáját, illetve emlékeztetett a Szövetség felvállalt szerepére a szorványközösségek intézményeinek létrehozásában és fenntartásában.

Az esemény két fontos momentuma volt Hargita Megye Tanácsa és Aranyosszék együttműködési szerződésének aláírása, illetve annak a könyvadománynak a Tordai Unitárius Egyházközség számára való átadása, amelyet támogatásként Hargita Megye Tanácsa Jász-Nagykun Szolnok megyétől kapott.