Folyó év január 31-én lezárult az európai szintű, nyilvános konzultációs folyamat az európai polgári kezdeményezés (EPK) ügyében.

Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti (EP) képviselő annak idején hazai tájékoztatást sürgetett a Lisszaboni Szerződés fő újításának számító lehetőséggel kapcsolatosan. A képviselő véleménye szerint "a polgári kezdeményezés egy erős érdekképviselet garanciája, mely által a döntés már nemcsak a választottak kezében lesz. A választópolgárok kezdeményezőkké válnak."

Két hónappal később, március 31-én, az Európai Bizottság (EB) az intézmény honlapján közzétette a nyilvános konzultáció eredményét, valamint a hozzá kapcsolódó szolgálati munkadokumentumát. A dokumentum az alábbi linken érhető el:

http://ec.europa.eu/dgs/secretariat_general/citizens_initiative/docs/sec_2010_370_en.pdf

Az EB érdekképviseleti nyilvántartásába a román hatóságok részéről egységesített állásfoglalás érkezett, a hazai civil szervezetek közül pedig a Pro Európa Liga válaszolt a 10 pontos kérdőívre. Ennek kérdései a tagállamok minimális számának meghatározására, az egy tagállamból származó minimális támogatók számára, a polgári kezdeményezésben való részvétel alsó korhatár-küszöbére, a polgári kezdeményezés formájára és szövegezésére, az aláírások gyűjtésével, ellenőrzésével és hitelesítésével kapcsolatos körülmények rögzítésére kerestek választ. Eldöntendő volt az aláírások gyűjtésének határideje, a kezdeményezések nyilvántartásba vételének módozata, a polgári kezdeményezés szervezőivel szembeni követelmények - az átláthatóság és finanszírozás kérdése is.  

Lásd: http://ec.europa.eu/dgs/secretariat_general/citizens_initiative/consultation_hu.htm

A Lisszaboni Szerződésben foglaltak értelmében, a nyilvános konzultáció révén az EPK immár az uniós jogalkotási folyamat tárgyát képezi: az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament együtt dönt gyakorlatba ültetésének jogi és adminisztratív módozatáról.

Az Európai Parlament (EP) négy legnagyobb frakciója élénk figyelemmel követi a folyamatot: valamennyien jelentéstevő felelősöket jelöltek az üggyel kapcsolatosan felmerülő problémák áttekintésére.

A liberális frakció a civil társadalom véleményének kívánt hangot adni a június 22-én, az EP-ben szervezett szemináriumon. Ennek meghívottjai, főleg brüsszeli székhelyű, páneurópai szervezetek képviselői, egyöntetűen a részvételi demokrácia megnyilatkozását látták az EPK lényegének, de figyelmeztettek a kezdeményezés esetleges kudarcának következményére is: ez esetben az európai uniós értékrendben maradandó kárt okozna a demokratikus deficit, elidegenítené az EU polgárokat.

A bizottság dokumentumát kiegyensúlyozottnak vélték, de nem mindenki helyeselte az EB kezdeményező szerepét. Sokan szívesen látnák az EP képviselőit, a közvetlenül választott testületi tagokat, e szerep felvállalásában. Vita a részvételi arányok rögzítésének kérdésében, a tagállamokra arányosított küszöbszint megállapításában (a lélekszám 0,2 vagy 0,1%-át képezze), illetve az értékelési folyamat feddhetetlenségének biztosítását illetően alakult ki. Ennek felügyeletére különböző elképzelések születtek, közülük az EB által javasolt folyamatábra bizonyult általánosan elfogadottnak.

- Kiteljesedik az Európai Unióban a demokrácia azáltal, hogy a közös európai értékeket képviselő kezdeményezések megvalósulhatnak - kommentálta a szeminárium következtetéseit Sógor Csaba.