Vasárnap délután Bukovinában
A szucsávai RMDSZ szervezet meghívott vendége volt Sógor Csaba EP-parlamenti képviselő.
A kampány sűrűjében várta volna a maroknyi dél-bukovinai magyar a képviselőt egy hosszú beszélgetésre, de sehova nem fért be a menetrendbe a szucsávai kitérő. Sebaj, mondták a meghívók, mi bízunk az ígéretben és elmentek szavazni a listára úgy, hogy vittek magukkal még egy embert. Így aztán az az érdekes helyzet állt elő, hogy az alig valamivel több mint 350 tagot számláló szervezetből közel öt és fél százan voksoltak a tulipános listára.
A vasárnap, július 26-án, a kora délutáni találkozón aztán kiderült, hogy ez csak nekünk kuriózum, a dél-bukovinaiak a helyhatósági választáson is, meg az általános választásokon is így szavaztak. A nyilvánvaló titok részletei a Continental szálló különtermében meghirdetett nyilvános sajtótájékoztatón kiderült. A szucsávai szervezethez csatlakozott a botoşani-i román ajkú tucatnyi RMDSZ-szimpatizánsból alakított fiókszervezet, amely el is küldte képviselőjét a vasárnap délutáni találkozóra, a szucsávaiak között is, hozzávetőlegesen félszázan vannak, magukat huculnak valló tagok, román ajkúak is, akik az új idők kezdetén liberális zászlóban bíztak. Ismerősök ismerősei. A maroknyi terembeli magyar között Vatra Dornei-i és Gura Humoruluiban élő szervezeti tagok is.
A sajtótájékoztató:
Tovább már természetes volt az, hogy Hapenciuc Klára doktornő felvezetője után, amelyben két témakört ajánlott Sógor képviselő sajtóbeszélgetésére. A két téma: képviseletünk tevékenysége az Európai Parlamentben és az idén 20 évébe lépett RMDSZ évfordulós éve.
Sógor képviselő a sajtó érdeklődéséhez illő tömörséggel ismertette az EP-ben azt a cselekvési keretet, amelyben képviseletünk aktívan részt vett a korább másfél évben és azokat a lehetőségeket és esélyeket, amelyeket az ősszel kezdődő új ülésszak ígér. „A fontos - hangsúlyozta Sógor Csaba, hogy tudjuk, hogy mit akarunk, cselekvéseinkben legyünk szolidárisak és eltökéltek, dolgozzunk azért, hogy a kikerülhetetlen versenyben esélyesen éljünk Uniós tagságunk lehetőségeivel. Cselekvéseink tervezésében gondolkozzunk európai módon, akkor már egy hatalmasat léptünk előre. Az önök szervezete, Bukovina erre lehet jó példa." Az ír csodának sincs más története, vagy a miénkkel szinte azonos rajthelyzetből indult Spanyolország, meg Portugália is ezt tette: összefogásban, egységben, céltudatosan és kitartóan dolgozott. „A bizottságokban, a plénumban, az Únió építésében nem nemzeti, hanem európai képviselőként tesszük a dolgunk. Természetes viszont az, hogy amikor kisebbségi kérdésekben van küldetésszerűen, külön mondanivalónk. E kérdéskörben is az uniós megoldások a lehetőség: a régiók Európájának a kialakítása. Külön munkacsoport törekvése ez és reméljük a megvalósulását. Hogy örülnénk a színes, soknemzetiségű, de ugyanazt akaró történelmi Bukovina régiónak, Erdély régiónak, benne a közösben is maga útját járó székelyekkel. Nem igaz?" - kérdezett rá a képviselő.
Az RMDSZ húsz évét nem ilyen könnyű összefoglalni, Sógor képviselő a 90-es évek utolsó felében rajtoló politikai pályafutásának felvázolásával járta be a témakört, amelyet aztán bőségesen kiegészített, árnyalt, olykor bírált, vagy elvárásaival gyarapított - a sajtó távozásával - házi beszélgetéssé alakult tanácskozás. Alkalmi téma volt a civil szerveződések lehetőségei, pályázási esélyek, az értékek mentése, ezek között az öt, már csak a hazajárók emlékezetében élő székely falvak életének a kiköltözéssel hátra hagyott relikviái. Erről a Szülőföld Alapból elnyert finanszírozással egy ragyogó kisfilm készült, amit a sajtótájékoztató előtt be is mutattak a teremben ülőknek. Nem maradhattak el persze a szervezeti és politikai jellegű kérdések sem, mert azok ott, az úgynevezett Kárpátokon túli területeken, tulajdonképpen az élet fennmaradását jelentik.
Ezt üzenték a bukovinaiak:
Két megfontolandó javaslatot vitt magával Sógor Csaba erről a találkozóról: az Erdélyre összpontosító RMDSZ-program bizonyos tételeit fogalmazzuk át országos építési, cselekvési programmá kézenfekvő érvként azok számára, akik alternatív ajánlatot várnak éppen tőlünk a hezitáló koalíciós kormány, vagy az ellenzéki körbenjárásra. A másik: adjon kézügybe az RMDSZ román nyelvű népszerűsítő anyagot ezeknek a szervezeteknek, amelyek nem érzelmi, hanem szinte kizárólagosan értelmiségi szerveződések, hogy érveiket dokumentumokkal is fenntarthassák. Többen is megerősítették, hogy sokszor annyi szavazatot jelentett volna, ha ilyen anyag a rendelkezésükre állt volna a mindenkori kampányokban.
A vasárnap, július 26-án, a kora délutáni találkozón aztán kiderült, hogy ez csak nekünk kuriózum, a dél-bukovinaiak a helyhatósági választáson is, meg az általános választásokon is így szavaztak. A nyilvánvaló titok részletei a Continental szálló különtermében meghirdetett nyilvános sajtótájékoztatón kiderült. A szucsávai szervezethez csatlakozott a botoşani-i román ajkú tucatnyi RMDSZ-szimpatizánsból alakított fiókszervezet, amely el is küldte képviselőjét a vasárnap délutáni találkozóra, a szucsávaiak között is, hozzávetőlegesen félszázan vannak, magukat huculnak valló tagok, román ajkúak is, akik az új idők kezdetén liberális zászlóban bíztak. Ismerősök ismerősei. A maroknyi terembeli magyar között Vatra Dornei-i és Gura Humoruluiban élő szervezeti tagok is.
A sajtótájékoztató:
Tovább már természetes volt az, hogy Hapenciuc Klára doktornő felvezetője után, amelyben két témakört ajánlott Sógor képviselő sajtóbeszélgetésére. A két téma: képviseletünk tevékenysége az Európai Parlamentben és az idén 20 évébe lépett RMDSZ évfordulós éve.
Sógor képviselő a sajtó érdeklődéséhez illő tömörséggel ismertette az EP-ben azt a cselekvési keretet, amelyben képviseletünk aktívan részt vett a korább másfél évben és azokat a lehetőségeket és esélyeket, amelyeket az ősszel kezdődő új ülésszak ígér. „A fontos - hangsúlyozta Sógor Csaba, hogy tudjuk, hogy mit akarunk, cselekvéseinkben legyünk szolidárisak és eltökéltek, dolgozzunk azért, hogy a kikerülhetetlen versenyben esélyesen éljünk Uniós tagságunk lehetőségeivel. Cselekvéseink tervezésében gondolkozzunk európai módon, akkor már egy hatalmasat léptünk előre. Az önök szervezete, Bukovina erre lehet jó példa." Az ír csodának sincs más története, vagy a miénkkel szinte azonos rajthelyzetből indult Spanyolország, meg Portugália is ezt tette: összefogásban, egységben, céltudatosan és kitartóan dolgozott. „A bizottságokban, a plénumban, az Únió építésében nem nemzeti, hanem európai képviselőként tesszük a dolgunk. Természetes viszont az, hogy amikor kisebbségi kérdésekben van küldetésszerűen, külön mondanivalónk. E kérdéskörben is az uniós megoldások a lehetőség: a régiók Európájának a kialakítása. Külön munkacsoport törekvése ez és reméljük a megvalósulását. Hogy örülnénk a színes, soknemzetiségű, de ugyanazt akaró történelmi Bukovina régiónak, Erdély régiónak, benne a közösben is maga útját járó székelyekkel. Nem igaz?" - kérdezett rá a képviselő.
Az RMDSZ húsz évét nem ilyen könnyű összefoglalni, Sógor képviselő a 90-es évek utolsó felében rajtoló politikai pályafutásának felvázolásával járta be a témakört, amelyet aztán bőségesen kiegészített, árnyalt, olykor bírált, vagy elvárásaival gyarapított - a sajtó távozásával - házi beszélgetéssé alakult tanácskozás. Alkalmi téma volt a civil szerveződések lehetőségei, pályázási esélyek, az értékek mentése, ezek között az öt, már csak a hazajárók emlékezetében élő székely falvak életének a kiköltözéssel hátra hagyott relikviái. Erről a Szülőföld Alapból elnyert finanszírozással egy ragyogó kisfilm készült, amit a sajtótájékoztató előtt be is mutattak a teremben ülőknek. Nem maradhattak el persze a szervezeti és politikai jellegű kérdések sem, mert azok ott, az úgynevezett Kárpátokon túli területeken, tulajdonképpen az élet fennmaradását jelentik.
Ezt üzenték a bukovinaiak:
Két megfontolandó javaslatot vitt magával Sógor Csaba erről a találkozóról: az Erdélyre összpontosító RMDSZ-program bizonyos tételeit fogalmazzuk át országos építési, cselekvési programmá kézenfekvő érvként azok számára, akik alternatív ajánlatot várnak éppen tőlünk a hezitáló koalíciós kormány, vagy az ellenzéki körbenjárásra. A másik: adjon kézügybe az RMDSZ román nyelvű népszerűsítő anyagot ezeknek a szervezeteknek, amelyek nem érzelmi, hanem szinte kizárólagosan értelmiségi szerveződések, hogy érveiket dokumentumokkal is fenntarthassák. Többen is megerősítették, hogy sokszor annyi szavazatot jelentett volna, ha ilyen anyag a rendelkezésükre állt volna a mindenkori kampányokban.
ESEMÉNYEK
