A huszonhét EU-tagállamon belüli szabad mozgás az Európai Unió egyik legjelentősebb vívmánya. Az unió polgárainak jogukban áll korlátozás nélkül utazni. Ezzel a szabadsággal azonban csak akkor tudnak igazán élni, ha a külföldön szükségessé váló egészségügyi ellátás megtérítése is megoldott. Ezért az EU elfogadott egy jogszabályt az egységes európai egészségbiztosítási kártya (EHIC; European Health Insurance Card) kibocsátásáról, amely a korábban használt különböző űrlapok (többek között a jól ismert E 111-es nyomtatvány) helyébe lép.

A kártyát 2004. január 1. óta bocsátják ki, és elismerik minden EU-tagállamban, valamint Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában és Svájcban.

Gyakorlati tudnivalók az EHIC-kártyáról

Az EHIC-kártyával könnyebben juthat az állami szektor keretében orvosi ellátáshoz, ha erre esetleg egy másik tagállamban való tartózkodása során szükség lenne. A kezelést a felkeresett ország szabályaival összhangban biztosítják, és a felmerülő költségeket az adott országban alkalmazott díjszabás szerint térítik meg.

Az EHIC csak a másik EU-tagországban való tartózkodás során orvosilag szükségessé vált orvosi kezelést fedezi, tehát nem terjed ki azokra az esetekre, amikor valaki kifejezetten orvosi kezelés céljából utazik egy másik tagállamba. Az európai egészségbiztosítási kártya csak a fogadó állam egészségbiztosítási rendszerével hivatalosan szerződött egészségügyi szolgáltatóknál használható fel.

Akkor lehet valaki EHIC-biztosított, ha biztosítottja egy uniós tagországban a kötelező társadalombiztosítási rendszernek. Minden tagállam maga felelős a kártya előállításáért és kiadásáért a saját területén. A kártyát a körzeti egészségbiztosítási pénztárnál kell igényelni.

Az európai egészségbiztosítási kártya előállítását és kiadását kizárólag az EU tagállamok hatóságai végezhetik. Ennél fogva a cikkben található információk csak arra szolgálnak, hogy segítsék az olvasót további információk megszerzésében.