A moldvai magyar oktatás  és a csángók magyar nyelvű hitéletének lehetősége képezte annak a kerekasztalbeszélgetésnek a fő témáját, amelyet a XXI. Tusványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban szerveztek meg, július 21.-én szerdán.

Az előadás keretében a moldvai csángók helyzetéről több meghívott is sajátos rálátással beszélt. Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke a tíz éve működő oktatási programról és az eddig elért eredményekről számolt be, amely által több ezer fiatal számára tették lehetővé a magyar nyelv tanulásának lehetőségét. Berszán Lajos atya beszédében a csángók magyar nyelvű vallásgyakorlásának fontosságára reflektált, és arra hívta fel a figyelmet, hogy ez lehet a moldvai magyarságtudat megőrzésének első alaplépése.

Ferencz Éva, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének oktatási felelőse kifejtette, amíg a moldvai magyarság a román egyházi szentmisék alkalmával azzal szembesül, hogy nincs szüksége a magyar nyelv gyakorlására, addig a moldvai oktatási programnak is lesznek nehézségei. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány elnöke elmondta, a magyar nyelvű szentmisék rendszeres gyakorlása csupán akkor valósulhat meg, ha a román és a magyar egyházak között megállapodás születik.  Iancu Laura költőnő beszédében kifejtette, az is problémát jelent, hogy az Európai Unió és az Európa Tanács chartái csupán a tagállamokat kötelezik a kisebbségi nyelvek védelmére, és nem vonatkoznak az egyházak kötelezettségeire, így pedig nem nyújtanak jogi hátteret a magyar vallásgyakorlás eléréséhez.

Sógor Csaba, RMDSZ-es európai parlamenti képviselő kihangsúlyozta, 2001-ben az Európa Tanács ajánlásával Románia feladatként megkapta, hogy támogassa a csángókat: biztosítsa az anyanyelvű oktatás és római katolikus hitgyakorlás lehetőségét. Sógor Csaba kiemelte, azóta már ratifikálták Romániában is a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartáját, illetve 2009 decembere óta a Lisszaboni Szerződés is védi az anyanyelvhasználatot.  „Mindezek csak akkor lesznek megfelelően alkalmazva, ha meg tudjuk értetni az ország nemzeti többségével, hogy nekik is érdekük a magyar nyelv megőrzése, hiszen a soknyelvűség az egyik legnagyobb európai érték” – hangsúlyozta Sógor Csaba.

A képviselő azt is elmondta, a csángómagyarok helyzetének javítása érdekében a jövőbeni egyik legfontosabb teendő a magyar nyelv tekintélyének visszaszerzése kell legyen, amelynek érdekében országszerte magyar kulturális, oktatási és információs központok felállítására lenne szükség. Sógor Csaba a kisebbségi nyelvek vonatkozásában a jelenlegi statisztikai mutatókra is felhívta a hallgatóság figyelmét: Európában jelenleg ötven veszélyeztetett, harminchét súlyosan veszélyeztetett, hat halódó és tizenegy kihalt regionális nyelvet tartanak számon. „Az a feladatunk, hogy ilyen statisztikai adatok mellett a csángó magyarság nehézségeit is napirenden tartsuk” – mondta a képviselő.