Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő 2009. május 27-én, szerdán délután Kolozsvárott mutatta be az Élő Erdély című angol és francia nyelvű kötetet.A kiadvány azokat az előadásokat tartalmazza, amelyek a képviselő által 2008. júniusában, Brüsszelben szervezett, Élő Erdély című konferencián hangzottak el.

A kétnyelvű kötet bemutatóján, a vendéglátó mellett, jelen voltak a brüsszeli konferencia előadói: Egyed Péter, Smaranda Enache, Markó Béla, Tánczos Vilmos és Tompa Gábor.

Sógor Csaba bevezetőjében elmondta, parlamenti képviselői minőségében nemcsak lehetőség számára, hanem kötelesség is Erdély régiójáért lobbizni. „Szeretném az erdélyi magyarság ügyét segíteni, a brüsszeli döntéshozók figyelmét az erdélyi magyar kisebbségi lét értékeire irányítani, mert riasztó a közösség számának folyamatos és drasztikus csökkenése. Meggyőződésem, hogy mindenek előtt kisebbségi létünk értékeit kell jobban megismertetni Európával: azt a sajátos világot, amelyet közel 90 év alatt életünk és tapasztalatunk teremtett. Szeretném az Élő Erdély című kötettel és az előadók segítségével öt olyan különböző területre irányítani a figyelmet, amely területeken az erdélyi magyar közösség kiváló teljesítményeket nyújtott.”

A felszólalók közül Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke arról beszélt, hogy Erdély az európai sokszínűség olyan régi, gazdag régiója, mely sajátos példa Európa számára. ”Lobbizni kell ezért a kis régióért, amelyben több mint 1ooo éve létezik a sok nemzetiség egymás mellett. Az erdélyi identitástudat erősítéséhez reformok kellenek: szükség van az interkulturális oktatásra. A kisebbségek általában tanulják a többség nyelvét, történelmét, ám a többség egyelőre nagyon keveset tud a kisebbségről. Épp ezért van szükség arra, hogy a kisebbségek történelmét tanítsák az iskolákban” – fejtette ki Smaranda Enache.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, dicséretesnek nevezte Sógor Csaba ötletét, hogy Brüsszelben nemcsak magyar vagy román ajkúak előtt beszélhettek Erdélyről. A közös európai identitás fontosságát hangsúlyozva kitért az erdélyi magyar közösség aktuális dilemmájára: „Hogyan maradjunk meg úgy franciának, németnek, magyarnak vagy románnak, hogy közben európaiak legyünk egy közös, határok nélküli Európai Unió követelményei szerint?"

Markó Béla kifejezte azon félelmét is, hogy mi lesz az anyanyelv-használattal az Európai Unióban. „23 hivatalos nyelv van az Unióban, a plenáris üléseken mindegyiket lehet használni, a bizottsági üléseken már csak néhányat, a folyósokon a beszélgetés pedig sem magyarul, sem románul nem zajlik.” Ugyanakkor hangsúlyozta: itt Erdélyben, van még tanulnivaló a toleranciával kapcsolatosan. Markó Béla ezzel a kolozsvári polgármester azon döntésére utalt, hogy a helyi műemlékekre három nyelvű feliratokat helyeznek ugyan el, de a magyar nyelv nem szerepel közöttük.