Egyre többen mondják Európában, hogy további lépésekre van szükség a kisebbségek európai szintű védelme érdekében
Nemzetközi szakkiadványban számol be Sógor Csaba a romániai magyar kisebbség jogi helyzetéről és jogsérelmeiről. „A 2007-es uniós csatlakozást követően még sokáig élt a remény, hogy az Európai Unió tagjaként Románia nem engedheti meg magának, hogy nem tartja be azt, amit a kisebbségek védelme érdekében a csatlakozás előtt megígért. Úgy tűnik mégis ez a helyzet, ezért ismét az EU-n a sor, hogy a tagállamok megváltoztassák hozzáállásukat a nemzeti kisebbségek helyzetéhez” – nyomatékosít az RMDSZ európai parlamenti képviselője.
A Dél-Tiroli Népcsoportok Intézetének gondozásában megjelent kiadvánnyal az egyik legelismertebb európai kisebbségi szakértőt, a dél-tiroli Christoph Pant köszöntötték kedden délután Dél-Tirolban, a 80. születésnapja alkalmából szervezett eseményen. Christoph Pan professzor egész életpályáját Dél-Tirol gazdasági, társadalmi helyzete, illetve autonómiája kutatásának szentelte és arra törekedett, hogy mindezt a mintát más régiók számára is ismertté és követendő példává tegye. Hosszú és tartalmas életművében a professzor azt vallotta és vallja, hogy a kisebbségek védelme hozzájárul a fenntartható béke megteremtéséhez.
A kiadvány egyik felkért szerzőjeként Sógor Csaba kifejtette: az EU-s csatlakozás óta az látszik, hogy még a meglévő törvények végrehajtása is akadozik, sőt, sok esetben a meglevő törvényeket egyáltalán nem is alkalmazzák. Ez a helyzet az oktatási törvény kapcsán és a kommunista időszakban államosított egyházi ingatlanok esetében is. Bár Románia az európai integrációs folyamat során vállalta azt is, hogy visszaadja az egyházaknak azokat az ingatlanokat, amelyeket államosítottak 1945 után, a restitúciós folyamat elakadt, a Mikó-ügyben pedig még vissza is államosították az ingatlant a jogos tulajdonostól – tájékoztat.
Az erdélyi képviselő a kiadvány hasábjain azt a problémát is felvetette, hogy az EU-ban a nemzeti kisebbségek és a regionális nyelvek védelme ma is a kilencvenes években elfogadott dokumentumokon alapszik, amelyeket az Európa Tanács keretében fogadtak el. „Az azóta eltelt évtizedek tanulsága az, hogy ezek az egyezmények csak korlátozott mértékben képesek hatást kifejteni az érintett tagállamokra. Jelentések igazolják, hogy Románia például súlyos mértékben nem hajtja végre az egyezményben foglaltakat” – érvel a képviselő, aki szerint ma már egyre többen mondják Európában, hogy további lépésekre van szükség a kisebbségek európai szintű védelme
érdekében, az eddigi megoldások nem elegendőek.
Sógor Csaba ismertette: már az Európa Tanács is újra elővette ezt a témát és újabb jelentések születnek éppen azért, mert az eddigi megoldások már nem elegendőek. Ezzel párhuzamosan az Európai Unióban is kezdik felismerni, hogy nem lehet többé a szőnyeg alá söpörni a kérdést, mert a problémák maguktól nem fognak megoldódni. A képviselő hangsúlyozta, az összes uniós intézmény közül az Európai Parlament foglalkozik leginkább a nemzeti kisebbségek védelmével. Beszámolt az Európai Parlamentben ebben a mandátumában véghezvitt munkáról is. „Számos parlamenti jelentésben és határozatban szólítottuk fel a Bizottságot egy közös kisebbségvédelmi keret létrehozására” – magyarázza.
Sógor Csaba szerint erre a folyamatra erősít rá a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés is, amely 1,3 millió aláírással nyomatékosítja: az európai polgárok is érzik a problémát, amelyre választ várnak az EU-tól. Ezért a következő lépésnek arra kell irányulnia, hogy az EU közösen lefektetett alapelvek mentén értékelje a tagállami gyakorlatokat és a legjobb megoldásokat előtérbe helyezve vegye rá tagállamait, hogy változtassák meg hozzáállásukat a nemzeti kisebbségek helyzetéhez – olvasható a kiadvány hasábjain.
ESEMÉNYEK
