Az Európai Unió (EU) összes tagállama részese az Európa Tanács (ET) keretében, 1950-ben kötött egyezménynek. Tavaly decemberben azonban életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, önálló jogi személyiséget kapott az Unió, és e minőségében lehetővé vált csatlakozása az Európai egyezményhez. Következésképpen az uniós jog is meg kell feleljen az emberjogi alapdokumentum rendelkezéseinek.

A parlamenti vita során az EP képviselők elsöprő többsége üdvözölte a soros spanyol elnökség törekvését a csatlakozás mielőbbi végrehajtására. A témában a spanyol szocialista Ramón Jáuregui Atondon és a fideszes Gál Kinga készített jelentést. Munkájukat elismeréssel nyugtázták képviselőtársaik.

Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő felszólalásában az európai emberjogi egyezményhez való csatlakozást olyan lépésként értékelte, mely hozzájárul az Unió hitelének megerősítéséhez például a harmadik országokban létező emberjogi problémákkal szembeni fellépés során. Sógor Csaba kifejtette, hogy az Európa Tanács az emberi jogok védelme terén az Unió előtt jár, ezért az ülésen jelen levő Viviane Reding, a jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság kérdéseiért felelős biztos asszony révén felkérte az Európai Bizottságot (EB), vizsgálja meg az ET egyéb egyezményeihez való csatlakozás lehetőségét, és készítsen leltárt azokról a dokumentumokról, melyekhez csatlakozva javítható az uniós jog emberjogi szabályozásának minősége.

Az erdélyi magyar képviselő a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájára és a Nemzeti Kisebbségek Védelmének Keretegyezményére hivatkozott példaként. Nevezett dokumentumokat az EU tagállamok többsége már aláírta és ratifikálta. - Amennyiben az EU is megtenné ezt, az uniós joganyag bővítése ezen a területen egyszerűbben és gyorsabban megvalósulhatna - érvelt Sógor Csaba.