Nem engedhetjük a kelet-európai munkavállalók kiszorítását az európai fuvarozási piacról

2018-07-04

Tovább folytatódik a küzdelem a közép-kelet-európai fuvarozók érdekeinek védelméért az EU-ban. Az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén ugyanis nem sikerült megakadályozni a hazai fuvarozók nyugat-európai piacról való kiszorításáért indított támadást – számolt be Sógor Csaba.


Másodszori próbálkozásra sem tudott az Európai Parlament plénuma megegyezésre jutni a nemzetközi fuvarozás európai szabályozásáról. Miután múlt hónapban nem sikerült a közlekedésügyi szakbizottság jelentését elfogadni és a Tanáccsal való intézményközi tárgyalásokra bocsátani, az e hónapi plenáris ülésen a rendkívül megosztó témáról részletesen szavaztak a képviselők, végül sikertelenül. A plenáris döntés értelmében a téma visszakerül a közlekedési szakbizottságba további megvitatásra.

Az Európa keleti és nyugati felét rendkívül megosztó törvénytervezet fő tétje számunkra, hogy a hazai fuvarozók ne veszítsék el versenyelőnyüket Nyugat-Európában, ne tudják őket kiszorítani az európai fuvarozási piacról” – magyarázta Sógor Csaba. Elmondta, a tulajdonképpeni legfontosabb vita arról szól, hogy sikerül-e kivételt biztosítani a nemzetközi áru- és személyfuvarozás számára a kiküldetési irányelv szabályai alól, ezek a szabályok ugyanis arra köteleznék a nemzetközi fuvarozókat, hogy minden egyes országban, amelyen áthaladnak, a helyileg meghatározott bérezést biztosítsák a kamion-, illetve buszsofőröknek. 

Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő szerint bár a kiküldetési irányelv „egyenlő munkáért egyenlő bérezés” címszava első hallásra előnyösnek tűnik a kelet-közép-európai munkavállalók számára, a látszat azonban teljesen megtévesztő. „A Bizottság által kilátásba helyezett és több nagy nyugat-európai ország által erősen támogatott, egyenlő bérezésre vonatkozó szabályozás elsősorban a nyugati piaci szereplőket hozná helyzetbe, hiszen a kelet-közép-európai, jelenleg versenyképesebb szereplők nyugat-európai piacról való kiszorítását eredményezné” – magyarázta az EP-képviselő.

A törvénytervezet eredeti formában való elfogadása Sógor Csaba szerint olyan többletterhet jelentene a romániai fuvarozó vállalkozások számára is, amely ellehetetlenítené a tevékenységüket és több tízezer sofőr munkahelyét veszélyeztetné.  Mint mondta, a szabad verseny elvével szembemenő és jelentős adminisztratív költségekkel járó túlszabályozás nemcsak a kis- és közepes méretű vállalkozásokat hozná nehéz helyzetbe a nagyobb kapacitással rendelkező cégekkel szemben, hanem jelentős drágulást is okozna a szállított termékek árában is.

A jelenlegi piaci körülmények között a kelet-európai munkavállalók magasabb bért kapnak Nyugat-Európában, mintha Romániában dolgoznának, viszont nyugat-európai társaiknál kevesebbet. Sógor Csaba elmondta: a munkabérek egységesítése nem érdeke a hazai vállalkozásoknak és munkavállalóknak, hiszen a kelet-európai fuvarozó cégek azonnal elveszítenék az árból származó versenyelőnyüket a fogadó országokban élő munkavállalókkal szemben, miközben magasabb költségekkel, adminisztratív terhekkel és megkötöttségekkel is szembesülnének. „Ez végső soron számos munkahely elveszítéséhez vezetne a kelet-európai régióban” – érvelt.

A képviselő ugyanakkor elismerte: a jelenlegi jogi keret sem megfelelő, hisz egyértelmű szabályozás hiányában számos nyugati tagállam - elsősorban Franciaország és Németország - vezetett már be szabad versenyt akadályozó protekcionista intézkedéseket a fuvarozás területén, melyeknek fő célja a nemzeti piacok megvédése a hatékonyabb és olcsóbb közép- és kelet-európai versenytársaktól. „Épp ezért olyan világos és egyértelmű szabályokra van szükség, amelyek megakadályozzák a visszaéléseket, nem rónak túlságos adminisztrációs terheket a vállalkozásokra, illetve nem vezetnek az EU legnagyobb vívmányának, a közös piacnak a feldarabolódásához” - mutatott rá a képviselő, aki több módosító indítványt is benyújtott az eredeti törvénytervezethez. 

A legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint egyébként a Romániában működő, több mint 35 ezer vállalatot felölelő áru- és személyfuvarozási ágazat, az ország bruttó hazai termékének 5%-át teszi ki, ugyanakkor 358.184 hivatásos sofőrt foglalkoztat.