Az EP kiáll a lemaradó uniós régiók további felzárkóztatása mellett
A lemaradó uniós régiók helyzetéről fogadott el állásfoglalást az Európai Parlament, amelyben azt kérik a képviselők, hogy az EU továbbra is kezelje prioritásként a kohéziós politikát, vagyis a felzárkóztatásra a következő uniós költségvetési ciklusban is biztosítson forrásokat az érintett tagállamok számára. Sógor Csaba szerint a romániai magyarok érdeke is, hogy az EU kohéziós politikája a jövőben is rendelkezzen a szükséges forrásokkal.
Az Európai Bizottság 2017 októberében tette közzé a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló hetedik jelentését, amelyben két típusú lemaradó régiót különböztet meg: egyrészt az „alacsony növekedésű régiókat”, mint például Görögország, Spanyolország, Olaszország és Portugália egyes területei, másrészt az „alacsony jövedelmű régiókat”, amelyek közé sorolja Bulgária, Magyarország, Lengyelország és Románia kevésbé fejlett régióit.
A strasbourgi plénum, március 13-án elfogadott egy jelentést a lemaradó régiókról, válaszként az Európai Bizottság októberi jelentésére. Az EP ebben rögzíti, hogy az uniós költségvetésre nehezedő nyomás ellenére az EU-nak biztosítania kell a lemaradó régiók további felzárkóztatását, csak így tudja mérsékelni a különböző régiók fejlettségi szintjei közötti egyenlőtlenségeket, valamint a lemaradó régiók elmaradottságát.
„Egy olyan országból jövök, ahol a fejlesztési régiók nagyobbik része lemaradónak számít. A lemaradó régiók helyzete azért is rendkívül aggasztó, mivel a jelenlegi trendek konzerválják a lemaradást és nehézkessé teszik a kohéziós politika eszközeinek hatékony felhasználását” – mondta hozzászólásában Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, aki két súlyos problémára hívta fel a képviselők figyelmét. Egyrészt azt emelte ki, hogy a statisztikai adatok és a valós helyzet közt különbség van, hiszen ha az egyes fejlesztési régiókon belüli különbségeket vizsgáljuk meg, akkor látszik, hogy a fejlesztési pólusnak számító nagyvárosok eredményei nélkül még elkeserítőbb lenne a helyzet. Az erdélyi képviselő elmondta, az a trend érvényesül Romániában is, hogy ezek a fejlesztési pólusok elszívják a forrásokat és beruházásokat a régió periférikus és kevésbé fejlett térségei elől, ez pedig felerősíti a már így is súlyos egyenlőtlenségeket, de erre a jelenségre semmilyen válasza nincs a fejlesztési politikának.
Az RMDSZ-es politikus szerint a másik súlyos gond az elvándorlás jelensége, amely még nehezebb helyzetbe hozza a lemaradó régiókat, hiszen éppen a gazdasági növekedés lehetőségét magában hordozó aktív, fiatal, munkaképes réteg megy el. „Az egyes régiókon belül is megfigyelhető a fejlettebb térségek felé történő migráció, másrészt európai szinten is ezt látjuk, már nemcsak keletről nyugatra, hanem délről északra is” – mondta az erdélyi képviselő.
Sógor Csaba úgy véli, fontos, hogy a most elfogadott dokumentum világossá teszi és cselekvést sürget a lemaradó régiók problémáját illetően, hangsúlyozza a termelékenység, a foglalkoztatás alacsonyabb szintjét, a szakképzettségi hiányosságokat, a munkaerőpiac merevségét, és azt, hogy az alacsony jövedelmű régiókban folyamatos demográfiai csökkenés tapasztalható, amely tovább rontja a régiók helyzetét.
ESEMÉNYEK
