Az EU-n belüli törésvonalakról beszélt Sógor Csaba Torockón
A mi Közép-Európánk címmel szervezte meg idén a Sapientia EMTE kolozsvári karának európai tanulmányok tanszéke, az ELTE Politikatudományi Intézetével, illetve a Romániai Magyar Politikatudományi Egyesülettel (POLITEIA) partnerségben a politológus-hallgatók diáktáborát, július 6-9. között a Fehér megyei Torockón.
A résztvevő erdélyi és magyarországi politológus-hallgatók és tanáraik négy napon át meghívott szakemberekkel, illetve politikusokkal közösen a Közép-Európa gondolat, a közép-európaiság kérdésköreiről értekeztek. Sógor Csaba európai parlamenti képviselő július 8-án, szombat délután vendégelőadója volt a tábornak: az Európán belüli, a Nyugat és Kelet közt érzékelhető törésvonalakról beszélt, illetve arról nyújtott képet, hogy az Európai Parlamentben miként van jelen a Közép-Európa gondolat, és hogyan látszik a visegrádi négyek együttműködése.
Az RMDSZ-es képviselő elmondta: tíz évvel ezelőtt, amikor elkezdte az európai parlamenti munkát még egyértelműen egy észak-déli törésvonal volt érzékelhető az Európai Unión belül. Az elmúlt években azonban két nagyobb válsághelyzet is átrendeződést, újabb törésvonalak kirajzolódását eredményezte. Először az ukrán helyzet és az Oroszországgal szembeni embargó kapcsán vált láthatóvá Nyugat és Kelet egymásnak feszülése. Mindezt tovább fokozta a migrációs válság, amelyben Magyarország egyértelmű, a nyugati nézetekkel szembenálló álláspontot fogalmazott meg.
„A vonalak mögött arról beszélnek a legtöbben, hogy senkinek nem érdeke ezeket a feszültségeket fenntartani, ennek ellenére számos kérdésben tapasztaljuk, hogy nagyon nehéz megtalálni a közös megoldásokat” – magyarázta. Sógor Csaba szerint mindezeket a szembenállásokat az olyan uniós döntések is táplálják, mint az ún. szociális dömping visszaszorítására irányuló törekvések, amelyek következtében fennáll a veszélye, hogy kiszorulhatnak a Kelet- és Közép-európai vállalkozások a nyugati szolgáltatási piacról, mivel megszűnhet az olcsóbb munkaerőből adódó versenyelőnyük.
Az erdélyi képviselő a V4-ek együttműködése kapcsán úgy fogalmazott: a Közép-Európa gondolatot az államok szintjén a visegrádi négyek képviselik a legjobban. Bár azon belül is láthatóan vannak ellentétek és ellenérdekek, de mindenki érzékeli, hogy szükség van a közös fellépésre, például az EU jövőjéről szóló vitákban is. „Egy erős visegrádi együttműködésnek, amely a térség többi országával is gyümölcsöző kapcsolatokat ápol az Európai Parlamentben is komoly súlya lehetne” – fogalmazott. Ami Romániát illeti, a képviselő úgy véli: számos témában az ország nem fogalmaz meg konkrét álláspontot, csupán sodródik. „Romániának fel kellene fedeznie, hogy a mag-Európához Kelet-Közép Európán keresztül vezet az út” – fejtette ki.
ESEMÉNYEK
