A fogyatékkal élők helyzetéről tanácskoztak Sepsiszentgyörgyön
A szociális szervezetek munkájának összehangolását és a közös gondolkodás irányába való elmozdulást sürgették a fogyatékkal élőkkel foglalkozó civil szervezetek képviselői Sepsiszentgyörgyön. A szakemberek a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetnének a közös munkára, annak érdekében, hogy mind a gyakorlatban, mind a törvények szintjén javítsák a fogyatékkal élők helyzetét.
Több, a szociális szférában tevékenykedő Kovászna és Hargita megyei szakember vett részt az Erdély jövője, mindnyájunk jövője – fogyatékkal élők a közéletben elnevezésű szakmai beszélgetésen, amelyet Makkai Péter, a Diakónia Keresztény Alapítvány - Írisz Ház igazgatója és Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő szervezett. A november 26-i, szombat délutáni találkozón Jakabffy Attila, a Diakónia Egyesület szociális munkása tartott bemutató-előadást, illetve Sógor Csaba a témában legnagyobb jelentőségű nemzetközi dokumentumot, az ENSZ-egyezményt ismertette.
Számos alapvető problémát vetettek fel a résztvevők: amellett, hogy a szociális tevékenységet folytató civil szervezetek alacsony finanszírozásban részesülnek, a törvények is sok esetben nehezítik a munkájukat. Például elavult a 448/2007-es törvény, amely a fogyatékkal élő személyek jogairól rendelkezik: a benne szereplő „handicap” kifejezés európai szemmel nézve pedig egyenesen diszkriminatív. A fogyatékkal élők alkalmazása terén is kétséges a törvény hasznossága, hiszen életbelépése óta csupán 10 ezerrel nőtt a munkaerőpiacon elhelyezkedett sérült személyek száma. A statisztikák pedig beszédesek: a 700 ezer fogyatékkal élő személyből alig 35 ezren állnak alkalmazásban az országban.
A szakemberek elmondták, hogy a civil szférát hátrányosan érinti a vonatkozó nemzeti jelentőségű program (PIN) is, amelyet a kormány azért írt ki, hogy nappali foglalkoztató központok és védett lakások létrehozását támogassa a fogyatékkal élők számára, de erre csak állami szervezetek tudnak pályázni.
„A civil társadalomnak fel kell emelnie a hangját, és ki kell egészítenie a politikum munkáját, mindkét fél részéről együttműködésre van szükség, így lehet valódi előrelépést elérni” – hangsúlyozta Sógor Csaba a civil szféra szerepvállalásának fontosságát. Elmondta: egy társadalom fejlettségének alapvető fokmérője az, hogy miként viszonyul a fogyatékkal élő személyekhez. „Mi, az erdélyi magyar közösség képviselői olyan Erdélyt akarunk, ahol a fiatalokat, a családokat, az időseket és a fogyatékkal élőket is megbecsülik” – mondta. Sógor Csaba a Fogyatékossággal élő emberek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, illetve az Európai Unió ajánlását ismertetve kifejtette: az országoknak biztosítaniuk kell, hogy a fogyatékkal élő emberek ugyanúgy gyakorolhassák jogaikat, mint bárki más. Ez azt jelenti, hogy a politikai életben vagy a közéletben is ugyanúgy joguk van jelen lenni. Kitért arra, hogy a szociális kérdések tagállami hatáskörbe tartoznak, az EU csupán a különböző szakpolitikák összehangolását segítheti, viszont számos olyan példát felmutat, amelyek követésére a tagállamokat is bátorítani kell. Az RMDSZ-es politikus szerint ebben nagyon nagy felelőssége van a civil szféra munkájának is.
„Ahogyan az utakat, épületeket is akadálymentesíteni kell a fogyatékkal élők számára, úgy a közéletben való részvételüket is elő kell segíteni. Akkor lehet számukra is hasznos rendelkezéseket hozni, ha ők maguk is jelen vannak, az ő meglátásaik is megjelennek a döntéshozatalban" – hangsúlyozta Makkai Péter. Az Írisz ház igazgatója elmondta, a mostani találkozón is megerősítést kapott az a gondolat, hogy egy szakemberekből álló testület felállításának valóban lehet létjogosultsága, ezért próbálják megteremteni ennek az alapjait. Egy olyan testület, amely bizonyos helyi döntéseket a fogyatékkal élők érdekeit figyelembe véve véleményezhetne, jó irányba befolyásolhatná a sérültek mindennapi életét – vélik a szakemberek, akik a szociális szervezetek munkájának összehangolása mellett érveltek.
ESEMÉNYEK
