Nem létező török kisebbség Görögországban?
Vehemens tiltakozó akció előzte meg azt a görögországi török kisebbségről szóló konferenciát, amelynek Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő volt a házigazdája március 2-án Brüsszelben, az Európai Parlamentben. Az Egyesülési szabadság Görögországban - joghézag az európai kisebbségi jogok terén címmel tartott konferenciát megelőzően a szélsőjobboldali Arany Hajnal (Golden Dawn) görög párt három képviselője a parlament elnökének, Martin Schulznak címzett levelében fejezte ki nemtetszését a konferencia kapcsán arra hivatkozva, hogy Görögországban nem létezik török kisebbség.
Az ellenzők nemcsak írásban, de személyesen is tiltakoztak a konferencia kezdetekor, kiabálásukkal feszült helyzetet idézve elő mind a meghívottak, mind pedig az érdeklődők körében. Miután Sógor Csaba felszólította őket, hogy hagyják el a termet, elmondta: az Arany Hajnalhoz tartozó politikusok hozzáállása hangsúlyosan aláhúzza, mennyire fontos területre léptek, és mennyire valós a görögországi török kisebbség problémája.
"Azért vagyunk ma itt, mert minden európai állampolgárért felelősek vagyunk. Ha békét szeretnénk, az unión kívüli kisebbségekre is figyelnünk kell, de ehhez az unión belüli kisebbségvédelem területén is példát kell mutatnia Európának" – magyarázta Sógor Csaba, hozzátéve, hogy bár a törvények országonként különböznek, az általános problémák azonosak: nyelvi diszkrimináció, tulajdonhoz való jog sérelme, kisebbségellenes intézkedések. Szerinte leginkább a történelmi félelmek közösek, ezeket pedig ahelyett, hogy „magunk mögött hagynánk, továbbörökítjük a fiatal generációknak”.
-Nincs más lehetőségünk, mint állandóan rámutatni a visszásságokra, és abban bízni, hogy a többségi nemzethez tartozók is rájönnek: a válság és a feszültség csökken, ha rendezik a kisebbségek helyzetét - fogalmazott. Sógor Csaba elmondta: bátorítanunk kell az országokat, hogy a meglévő európa tanácsi ajánlásokat és a csatlakozáskor tett ígéreteket betartsák, ugyanakkor sürgetni kell egy európai kisebbségvédelmi kerettörvény megalkotását is. Az RMDSZ-es képviselő a civil társadalom felelősségét is hangsúlyozta, amely elősegítheti akár a történelmi félelmek eloszlatását, akár a törvények gyakorlati alkalmazását.
A meghívott előadók sorát Nils Torvalds, a finnországi svéd kisebbséghez tartozó EP-képviselő nyitotta, aki arról beszélt, hogy a jelenben elkövetett hibákat a jövő generáció fogja megfizetni. A kisebbségek helyzete kapcsán rámutatott, habár a finnek sem tökéletesek, kétségtelenül jobban kezelték az ott élő svédeket, mint sok másik ország a saját kisebbségeit. Azzal is egyetértett, hogy egységes európai megoldásra van szükség a kisebbségek helyzetének rendezése érdekében.
Melek Kirmaci Arik a Nyugat-Trákiai Törökök Európai Föderációja képviseletében ismertette a görögországi törökök életét ma is befolyásoló múltbéli intézkedéseket, kiemelve, hogy Görögországban az etnikai kisebbségeket egyik alapvető emberi joguktól fosztják meg: identitásuk nem lehet más, csak görög, és megfosztják őket egyesülési szabadságuktól is. Bizonyítékként néhány, nevében török szervezetet említett, amelyeket az utóbbi időben betiltott Görögország.
Hasonló helyzetről számolt be Eugenia Natsoulidou a Macedón Oktatási és Kulturális Mozgalom alapítója: a görög kormány perspektívája szerint a görögországi macedónok – a törökökhöz hasonlóan – egyszerűen "nem léteznek". Panayote Dimitras Görög Helsinki Bizottság szóvivője sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egy-egy európai ajánlás kapcsán, amelyet a Bizottság vagy az Európai Bíróság megfogalmaz a tagállamok számára, nincs nyomonkövetés, így lehetnek tagországok, ahol ezeket nem tartják tiszteletben. Hozzátette: az is gondot okoz, hogy ezekről az ajánlásokról semmit nem tud a közvélemény, hiszen a görög sajtó nem számol be róluk.
Vincze Loránt, a FUEN alelnöke, az RMDSZ külügyi titkára felszólalásában elmondta: míg az elismert kisebbségek esetében tiszteletben tartják az etnikai identitást, ez hiányzik a görögországi törökök és macedónok, vagy a franciaországi bretonok esetében. "Az állam úgy tesz, mintha megtagadhatná ezen emberek, közösségek létezéshez való jogát. Állami elismerés nélkül nincs esélyük a szabad társulásra és nincs joguk képviselethez sem, márpedig ezek nélkülözhetetlenek a nyelvi jogok kivívásához, a kulturális hagyaték megőrzéséhez és az anyanyelvű oktatáshoz" - szögezte le.
Törökök Görögországban
Habár a kisebbségi jogok tiszteletben tartása az EU egyik alapvető értéke - egy olyan érték melyet az unió világszerte pártol és véd - még a mai napig nagy űr tátong a politikai irányvonal és a gyakorlat között a tagállamok szintjén is. Az egyik legégetőbb helyzet Görögországban áll fent, ahol az etnikai kisebbségek meg vannak fosztva az egyik alapvető emberi joguktól, az egyesülési szabadság jogától. Ez a gyakorlatban többek között abban nyilvánul meg, hogy számtalan olyan civil szervezetet betiltottak, amelyeknek csak a nevükben is megjelent a „kisebbség” szó, vagy az etnikai csoport neve. Az Európai Emberi Jogok Bírósága elé terjesztett számos ügy ellenére – melyek számon kérik a Görög Köztársaságtól az egyesülési szabadság és a nemzeti kisebbségek csoportosulási jogának hiányát – a görög hatóságok több mint egy évtized után, még a mai napig is halogatják a jogszabály gyakorlatba ültetését, valamint tartózkodnak a Polgárjogi Törvénykönyv eljárásainak módosításától.
ESEMÉNYEK
