A jogállamiságot értékelő mechanizmusról vitáztak az EP-ben
A jogállamiság és az alapvető szabadságjogok helyzetének állandó nyomon követését sürgeti az Európai Parlament Állampolgári jogok, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE), erre vonatkozóan előkészítés alatt van egy, a témával foglalkozó jelentés. Sógor Csaba szerint olyan monitoring-rendszerre van szükség, amely a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülését is figyelemmel kíséri.
A LIBE december 10-i ülésének napirendjén szerepelt Vera Jourová-val, az Európai Bizottság jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és a nemek közötti egyenlőségért felelős biztosával folytatott párbeszéd, valamint egy meghallgatás a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető szabadságok EU-n belüli helyzetének nyomon követési mechanizmusáról.
Ahogyan azt az Európai Unióról szóló Szerződés (EUSZ) is kimondja, az alapvető jogok, a demokrácia és a jogállamiság nemcsak alapvető fontosságú közös értékek a tagállamokban, de ugyanakkor európai uniós alapelvek is, melyeknek betartása kötelező érvényű. Az EUSZ 7-es cikkelye egy kettős, megelőzési, illetve szankcionálási eljárásra vonatkozó lehetőséget tartalmaz olyan esetekre, amikor fennáll annak az egyértelmű veszélye, hogy egy tagállam megsérti ezeket az alapvető értékeket.
Egy objektív, minden tagállam által elfogadott mechanizmus hiányában az EU még sosem élt a 7-es cikkely által nyújtott lehetőségekkel. Épp ezért kérte fel egy korábbi állásfoglalásában az Európai Parlament a LIBE-t arra, hogy egy ilyen, a demokráciára, jogállamiságra és az alapvető jogokra vonatkozó mechanizmus kiépítéséhez járuljon hozzá egy saját kezdeményezésű jogalkotási jelentés kidolgozásával. A december 10-i LIBE-meghallgatás is ennek a saját kezdeményezésű jogalkotási jelentésnek az előkészítési folyamatát volt hivatott megalapozni.
A meghallgatáson az Európai Bizottság főtitkár-helyettese mellett részt vettek az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének, illetve a Velencei Bizottságnak a szakértői is. Simona Granata-Menghini, a Velencei Bizottság helyettes titkára a jogállamiság kérdéseinek vizsgálata kapcsán elmondta: mivel a jogállamiság nem egy maximálisan elérhető statikus állapot, hanem egy dinamikus folyamat és folyton változó képet mutat, minden államnak törekednie kell arra, hogy folytonosan és a lehető legnagyobb mértékben megfeleljenek ezeknek az előírásoknak. Ezért is szükséges egy, a jogállamiságot rendszeresen felülvizsgáló rendszer a tagállamokon, illetve az Unión belül. Az alapjogok vonatkozásában Gabriel Toggenburg, az EU Alapjogi Ügynökségének vezető jogi tanácsosa pedig azt fejtette ki, hogy egy közös felülvizsgálati mechanizmus kiépítésében elkerülhetetlen fontossággal bírna egy, az EU, az ENSZ és az Európa Tanács intézményeinek szabványain alapuló alapjogi mutatórendszer kiépítése is.
Sógor Csaba hozzászólásában azt emelte ki, hogy az Európai Uniónak védenie kell azoknak a kisebbségeknek a jogait is, akik több évszázada ugyanazon a területen élnek, de az anyanyelvük, a nemzetiségi vagy vallási hovatartozásuk miatt még ma is rendszeresen hátrányt szenvednek. Az RMDSZ politikusa arra kérte az Európai Bizottság képviselőjét, hogy egy ilyen típusú monitoring-rendszer létrehozása során azt is vegyék figyelembe, hogyan lehet egy tagállam által, a nemzeti kisebbségekkel szemben elkövetett jogsértések ellen fellépni.