Konferencia az EP-ben: Vallásszabadság? A hit ára

2015-07-08

Amikor Tibet vallási és politikai vezetőjét ünnepeljük, egyben az alapvető emberi jogok, a kisebbségi jogok és a vallásszabadság témáját is érintjük, olyan hiányosságokra mutatunk rá, amelyek nem csupán az Európai Unión kívül, hanem annak határain belül is megfigyelhetők – fogalmazott Sógor Csaba Strasbourgban, ahol július 6-án, a Dalai Láma 80. születésnapján emlékkiállítással tisztelegtek a tibetiek hosszú ideje tartó békés küzdelme előtt. 



Az angol nyelvű kiállítás, amely Sógor Csaba és Thomas Mann EP-képviselők közös kezdeményezésére készült el, kronologikus áttekintésben ismerteti a XIV. Dalai Láma életét és munkásságát, spirituális tanításait és a tibeti nép békés törekvéseit. A tárlat korábban, június 30-án az Európai Parlament brüsszeli épületében is bemutatásra került. Ugyanekkor, a jubileumi évfordulóhoz kapcsolódóan az RMDSZ-es képviselő egy, a vallásszabadság témájával foglalkozó konferenciát is kezdeményezett. Véleménye szerint ugyanis a tibetiekkel közösen nem csupán az alapvető emberi és kisebbségi jogokért, hanem „ a szabad vallásgyakorlás jogáért is fel kell emelnünk a hangunkat”. Sógor Csaba mellett az esemény házigazdája volt még Hölvényi György fideszes és Ilhan Kyuchyuk bulgáriai török EP-képviselő is, míg partnerként a Képviselet Nélküli Népek és Nemzetek Egyesülete (UNPO), a Minority Rights Group International (MRG), a Nemzetközi Kampány Tibetért (ICT) és a Nemzetközi Keresztény Szolidaritás mozgalom (Christian Solidarity Worldwide) is részt vett a szervezésben.

A Vallásszabadság? A hit ára címmel tartott beszélgetésen a jelenlévők áttekintették az egyes vallások és vallási kisebbségek helyzetét és annak fontosságát hangsúlyozták, hogy az Európai Unió is új impulzusokkal könnyíthetné a szabad vallásgyakorlás kollektív elfogadását, hiszen a világ számos részén akadályozzák hitük megélésében az embereket. Sógor Csaba a konferencián hangsúlyozta: az államoknak nem lenne szabad beleszólniuk az egyházak életébe és a vallások gyakorlásába.  „A szabad vallásgyakorlásnak minden államban érvényesülnie kellene” – mondta a képviselő, utalva az 1568-as tordai országgyűlésre, amikor a világon először iktatták törvénybe, hogy mindenki szabadon gyakorolhassa vallását, mert a fejedelem és a rendek felismerték, hogy a konfliktusos helyzetnél a béke fontosabb, az egyetértés pedig előrébb viszi a társadalmat. Sógor Csaba szerint a vallásszabadság lehetősége, az emberi és kisebbségi jogok biztosítása azonos célt szolgál: az egymás mellett élő népcsoportok békés együttműködését és közösségi fejlődését.