Sógor Csaba: Együttműködési szabályok kellenek többség és kisebbség között
Nemzeti és etnikai kisebbségek civil és politikai képviselete címmel
tartottak interparlamentáris konferenciát Belgrádban, az Európai Parlament és
Szerbia nemzeti parlamentjének közös szervezésében. A november 20-21. között
megszervezett szakmai értekezésen az Európai Parlament részéről jelen volt
Sógor Csaba RMDSZ-es, Csáky Pál MKP-s és Ivo Vajgl szlovéniai liberális
képviselő.
Az esemény keretében Sógor Csaba EP-képviselő és Dr. Tove Hansen Malloy, a Kisebbségi Ügyek Európai Központjának (ECMI) elnöke pénteken közös panelbeszélgetésen vettek részt. Az előadók annak kapcsán fogalmazták meg észrevételeiket, hogy egy adott társadalomban a nemzeti kisebbségek bevonása nélkül létezhet-e társadalmi kohézió.
Az erdélyi politikus a kérdésre reagálva kifejtette: társadalmi kohézió
csak ott jöhet létre, ahol a társadalom el tudja fogadni a különbségeket, ahol
a multikulturalitást elismerik és értékként tekintenek rá. – Európa
egyes részein már évtizedekkel ezelőtt felismerték, hogy a társadalom
összetartozásának erősítése olyan hosszú távú előnyökkel jár, amelyek politikai
és gazdasági tőkét egyaránt kitermelnek – mutatott rá az RMDSZ-es
képviselő. Sógor Csaba kihangsúlyozta: Dánia, Norvégia, Svédország és
Finnország példáját látva elmondható, hogy tartós és stabil gazdasági növekedés
a társadalmi kohézió bizonyos szintje nélkül nehezen megvalósítható. Véleménye
szerint Bulgária, Görögország és Románia – mely országok e tekintetben
sereghajtók az EU tagállamai között – nem kerülhetik meg a társadalmi kohézió
fejlesztését.
- Egy töredezett vagy atomizált társadalom hosszú távon nem tud
sikeres lenni. Léteznie kell olyan együttműködési szabályoknak a többség és
kisebbség között, amelyek elősegítik a szociális kohéziót – magyarázta
az EP-képviselő, aki elmondta, hogy sajnos Románia ezen a területen is a
francia modellt követi, mely szerint nincs szükség közösségi vagy
többletjogokra, mindenki egyenlőnek számít. Sógor Csaba úgy véli: az, hogy
Románia német származású elnököt választott a vasárnapi államfőválasztáson, nem
a társadalom nyitottságáról szól, inkább egy kétségbeesett felkiáltásról,
amely a változtatások szükségességére figyelmeztet.